Az ukrajnai háború kirobbanása óta Oroszország és Irán közeli szövetségesekké váltak. Oroszország katonai támogatást és hírszerzési információkat nyújt a perzsa államnak, míg Irán fegyverekkel segítette Moszkvát. Az iráni vezetők régóta hangoztatják, hogy a NATO a legnagyobb fenyegetés számukra, míg Putyin az Ukrajnában zajló konfliktust a NATO agressziójaként állítja be.

A két ország szoros kapcsolatára a Nyugat homlokzatának megerősödése és az egyesült szankciók nyomása miatt került sor. A két rezsim közötti erősebb szövetség azonban ellentmondásos alapokra épül. Irán és Oroszország gazdasági érdekei ugyanis sok tekintetben ellentétesek. Egyik legfontosabb konfliktusforrásuk a közös piacon és az olajkereskedelemben való versengés, amely megerősíti, hogy az együttműködésük sokkal törékenyebb, mint ahogyan azt sokan képzelik.

A Kaukázus és Közép-Ázsia több állama is szerepet játszik az iráni orosz együttműködés bonyolultságában. A történelem során mindkét ország a geopolitikai dominanciáért folytatott harcban állt egymással. A második világháború alatt Oroszország részben elfoglalta Iránt, míg Irán a hidegháború idején a nyugati táborban foglalt helyet, amely mély ellentéteket szült a két ország között.

Egy újabb komoly kihívás, amely befolyásolhatja a két ország viszonyát, Izrael helyzete a közel-keleti konfliktusban. Irán Izrael nyílt ellensége, míg Oroszország közeli kapcsolatokat ápol a zsidó állammal. A gázai háború kitörését követően Putyin folyamatosan bírálta Izraelt, de a hatások és az érdekek összetett jellege lehetővé teszi, hogy mindkét szövetség folytatódjon. Különösen Izrael jelentős orosz ajkú kisebbséggel rendelkezik, amely még inkább bonyolítja a helyzetet.

Washington számára ez a helyzet lehetőséget teremt, hogy a két államot egymás ellen uszítsa. A megfelelő szankciós stratégia alkalmazásával az Egyesült Államok destabilizálhatja mind Irán, mind Oroszország gazdaságát. Például, ha a Biden-kormányzat következetesen szigorítja a szankciókat, Kína még nagyobb árkedvezményekre kényszeríti Irán és Oroszország olajkeresletét.

Ahogy a geopolitikai érdekek egyre inkább átfedik egymást, a legfontosabb kérdés az, hogy Washington miként tudja kihasználni ezt a meglévő feszültséget. A megfelelő stratégiával a két rivalizáló ország a nyugati érdekek szempontjából is hasznosítható eszközzé válhat. Az iráni-orosz szövetség jövője tele van kérdésekkel, hiszen a történelmi ellentétek és a kölcsönös gyanakvás továbbra is meghatározónak tűnik.