Hermann Róbert Széchenyi-díjas történész legutóbb egy különleges kocsmabeszélgetés keretében vitatta meg vendégeivel az 1848-as forradalom és az azt követő szabadságharc jelentőségét. A beszélgetés célja nem csupán a történelem felelevenítése volt, hanem a forradalom tanulságainak kutatása is. Rámutatott, hogy 1848 márciusában a forradalom nem csupán politikai tett volt – a nemzet ébredésének eszköze is, amely mély nyomokat hagyott a magyar társadalomban.

A vita során a történészek hangsúlyozták, hogy az orosz beavatkozás 1849 áprilisában rendkívül fontos fordulópont volt a magyar szabadságharcban. Az orosz hadsereg 200 ezer fős sereggel érkezett, melyet Paszkievics gróf irányított - ennek következményeként 1849 nyarán a magyar hadsereg összetörésére került sor. Az orosz katonák viselkedését több szempontból is értékelték: bár hatalmas erőt képviseltek, a híres atrocitások, mint a második világháború során tapasztaltak, elmaradtak. Róbert arra figyelmeztetett, hogy az orosz hadsereg a történelmi kontextusában „úriemberként” viselkedett.

A beszélgetés középpontjában álló kérdés: mi lett volna, ha az oroszok nem avatkoznak be? Hermann Róbert felvetette, hogy ugyan teljes magyar győzelem nem következett volna be, de egy békemegállapodás létrejöhetett volna, hiszen a szabadságharc alatt több békejavaslat is napirendre került, amelyekre nem érkezett komoly válasz.

A Habsburgok és Magyarország kapcsolatáról azt állította, hogy a történelmünk egy sor kompromisszumban teljesült, hiszen az 1867-es kiegyezés, amely a dualizmust hozta el, nem csupán taktikai lépés volt, hanem az elmúlt évtizedek küzdelmeinek gyümölcsét is jelképezte.

A beszélgetést záró 5+1 kérdés keretében a fegyverletétel körüli vitát is érintették, miszerint Görgei Arthur cselekedetei és Kossuth Lajos történelmi szerepe milyen irányba sodorta Magyarország sorsát. Róbert kifejtette, hogy a szabadságharc bukása után Görgei nemhogy áruló volt, hanem a helyzet tragikus hőse, akit a történelem később sem értékelt igazságosan.

Ez a történelmi eseménysorozat ma is releváns, hiszen a nemzeti identitás és a szabadság iránti vágy folyamatosan él a magyar társadalomban.