A közelmúltban Donald Trump és JD Vance, az Egyesült Államok politikai színtérének prominens alakjai, komoly figyelmeztetéseket intéztek Európához a digitális technológiai függetlenség fontosságáról. Vance Párizsban és Münchenben tartott beszédei során hangsúlyozta, hogy az Európának sürgősen cselekednie kell, hogy ne függjön túlságosan az amerikai technológiai óriásoktól. Az Egyesült Államok digitális szektorának dominanciája egyre inkább aggasztó mértékben növekszik, miközben Európa a digitális technológiák 80%-át importálja, többségét az Egyesült Államokból.

A mesterséges intelligencia (MI) terén ez a függőség különösen éles kontrasztban áll a növekvő európai törekvésekkel, hogy létrehozzák a saját digitális ökoszisztémájukat. A francia Mistral által kifejlesztett Le Chat chatbot például már elérhető, de az európai alternatívák még mindig elmaradnak az amerikai plattformok mögött, mint a ChatGPT.

A digitális technológiák fejlesztése és a EU digitális szuverenitási programjai évek óta napirenden vannak. Az Európai Bizottság nemrég bejelentette az InvestAI programot, amely célja, hogy jelentős, 200 milliárd eurós befektetéseket mozgósítson az EU mesterséges intelligenciájának fejlesztésére. Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke aláhúzta, hogy Európának szüksége van egy olyan MI-infrastruktúrára, amely lehetővé teszi a kontinens vállalatainak együttműködését és innovációját.

Az amerikai dominancia számos területen komoly aggodalomra ad okot. Az adatvédelem, a szabályozás és az adózás terén az amerikai cégek jelentős előnyben vannak, míg az európai vállalatok gyakran a bürokrácia és a túlszabályozás áldozataivá válnak. Az Európai Unió munkatársai már régóta dolgoznak azon, hogy a digitális technológiának ne csak mint versenyhátrányra tekintsenek, hanem mint lehetőségre is, amely hozzájárulhat a gazdasági növekedéshez.

Eközben az Egyesült Államok a saját digitális ökoszisztémáját védi a világ piacain. Trump legutóbbi nyilatkozatai világossá tették, hogy a céljaik között szerepel az amerikai technológiai vállalatok védelme a külföldi szabályozásokkal szemben, amelyek gátolják piaci működésüket.

Európa számos területen lemaradásban van: a digitális alapinfrastruktúrák meghatározó amerikai vállalatok kezében vannak, míg az innováció terén az európai vállalatok a globális kutatás-fejlesztési kiadások mindössze 7%-át képviselik. Nemcsak a technológiai innováció, hanem a tőkebeáramlás is jelentős akadályokba ütközik, mert az európai tőkebefektetők óvatosabbak, mint amerikai megfelelőik.

Ráadásul a versenyképesség növelésére tett erőfeszítések ellenére, az EU-nak még mindig számos kihívással kell szembenéznie, mint például a technológiai szektorba való befektetések ösztönzése. Még ha a közeljövőben sikerülne is megerősíteni az európai digitális szuverenitást, a kérdés az, hogy elegendő-e a politikai akarat a változások eléréséhez.

Hogy Európa képes lesz-e a digitális főnixmadárként való újjáéledésre, az a következő évek dinamikáján múlik. A digitális szuverenitás megteremtése érdekében sürgős és átfogó cselekvésre van szükség, amely lehetőséget teremt az európai startupok és technológiák fejlődésére. Az uniós politikai vezetésnek meg kell találni azokat a stratégiákat, amelyek segíthetik az európai digitális ipar növekedését, és csökkenthetik a függőséget az amerikai technológiai óriásoktól.