Donald Trump jelenlegi politikai helyzete továbbra is kiszámíthatatlan, de az orosz propaganda szempontjából az Egyesült Államok úgy tűnik, hogy végre kilépett a "hamis szabadság" narratívájából, és az erőre és biztonságra építő birodalmi logika felé halad. A közelmúlt eseményei azt mutatják, hogy az orosz hibrid hadviselés egyre agresszívebb formákban valósul meg, aminek következtében az USA és szövetségesei még sebezhetőbbé válnak.

A hálózati támadások proliferációja már 2020 és 2022 között megduplázódott az energia szektorban, és az Európai Unió országai ellen irányuló kibertámadások tekintetében a 2023 első felében regisztrált incidensek aránya drámaian megnövekedett 9,8%-ról 46,5%-ra. Lengyelország, mint a legkedveltebb kibertámadási célpont, már több mint 1000 támadást tapasztalt hetente, amik nemcsak a magánszemélyek, hanem a cégek ellen irányultak.

Peter Pomerantsev, aki az orosz propaganda működésének egyik legjobb szakértője, egy nemrégiben rendezett budapesti eseményen hangsúlyozta, hogy Európának sürgősen lépéseket kell tennie a hibrid hadviselés ellen, mivel a jelenlegi trendek aggasztó irányt mutatnak.

A DDoS támadások és a szenzitív információkkal való zsarolás előretörése nyilvánvaló, hiszen az Európai Tanács februári felmérése szerint ezek az esetek már a támadások 46%-át tették ki. A kibervédelem költségei pedig folyamatosan növekednek; 2023-ban 44 milliárd eurót költöttek információbiztonságra Európában, amely 2027-re akár 71 milliárd euróra is növekedhet.

Ezek a kibertámadások zöme orosz hátterű csoportokhoz köthető, és az ukrajnai konfliktus óta a számuk jelentősen megnőtt. A szakértők figyelmeztetnek, hogy a nyugati világ számára foglalkoznia kell a szabad véleménynyilvánítás kihívásával, és lépéseket kell tenniük a manipulációk és álhírek ellen, amelyek káros hatással vannak a közvéleményre.

A hibrid hadviselés hátterében rejlik egy globális kihívás is; ahogyan a legújabb elemzések is mutatják, a kibertámadások 61%-a a közelmúltban orosz vezetéssel valósult meg. Mindez arra enged következtetni, hogy az orosz állami hadviselés már nem csupán a fizikai térben zajlik, hanem a kibertérben is, ami új szintű fenyegetést jelent Európa számára.

A közeljövőben Európának sürgősen meg kell reformálnia a kibervédelmi stratégiáit, hogy képes legyen megfelelően reagálni a hibrid támadásokra. A legnagyobb kihívás azonban nem csak a technikai védelem, hanem a közvélemény manipulálása és a hamis információk terjedésének megakadályozása is. Az EU jövője nagymértékben függ attól, hogy milyen lépéseket tesznek a hibrid hadviselés elleni védekezés érdekében, mert enélkül nem lesz képes kijátszani Putyin stratégiáit.