Az Európai Unió és a Mercosur, azaz Argentína, Brazília, Paraguay és Uruguay között megszületett a világ legnagyobb szabadkereskedelmi megállapodása. Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke csütörtökön Dél-Amerikába utazott, hogy aláírja a megállapodás szövegét, ezzel történelmi jelentőségű lépést tett a kereskedelem liberalizálása felé.

Von der Leyen kiemelte, hogy az egyezség mindkét fél számára előnyös, hiszen nemcsak az EU, hanem a Mercosur országai is nyerni fognak belőle. Kaja Kallas, az EU külügyi és biztonságpolitikai főképviselője egyenesen történelminek nevezte az eseményt, amely több mint 700 millió ember számára teremt új lehetőségeket. Maro Šefčovič kereskedelmi biztos elmondta, hogy az EU évente mintegy négy milliárd eurónyi vámot takaríthat meg e megállapodás révén.

A tárgyalások 1999 óta zajlanak, és bár 2019-ben már politikai megállapodás született, a részletek véglegesítése most történt meg. Érdekes módon az aláírásra egy hónappal azután került sor, hogy Donald Trump újra elnökké választották az Egyesült Államokban; Trump gyakran hangoztatta, hogy protekcionista politikát képvisel.

Az EU és a Mercosur e megállapodással kijelenti, hogy elutasítja a protekcionizmust, és a kereskedelem elősegítése mellett teszi le a voksát. Az egyezmény várhatóan kedvező hatással lesz az európai vegyiparra, gép- és autógyártásra, mivel a Mercosur országai által kivetett magas vámok csökkentése révén a kontinens termékei könnyebben juthatnak el a dél-amerikai piacokra. Az EU ezáltal kulcsfontosságú nyersanyagokhoz is hozzáférhet, miközben csökken a versenytársak jelenléte a piacon.

A német kormány a gyengélkedő autóipar miatt sürgette a megállapodás véglegesítését. Olaf Scholz német kancellár Rio de Janeiróban hangsúlyozta, hogy több mint húsz év után végre ceruzával a kezükben kell befejezni a tárgyalásokat. A magyar külgazdasági és külügyminiszter, Szijjártó Péter is megjegyezte, hogy szükség van a szabadkereskedelmi megállapodásokra, de aggasztónak tartja, hogy az EU nem áll jól ebben a tekintetben.

Az EU többi országában, különösen Franciaországban és Lengyelországban azonban aggodalmak merültek fel a megállapodás következményeivel kapcsolatban. A tiltakozások a mezőgazdasági termelők érdekvédelme által fűtöttek, mivel a Mercosur országai jelentős agrártermék-gyártók, és sokan attól tartanak, hogy a szabadkereskedelem káros hatással lesz az európai mezőgazdasági piacra. A folyamat során a döntés végül az Európai Parlament és az EU Tanácsának jóváhagyására fog várni.

A megállapodás létrejötte óriási lépés lehet a globális kereskedelem újraformálásában, ugyanakkor figyelembe kell venni a nemzetközi mezőgazdasági versenyt is. Mi lesz a következő lépés? Képes lesz-e az EU megőrizni a mezőgazdasági termelői érdekeit ebben az új kereskedelmi tájban? Már most látszik, hogy a következő hónapok nagyon izgalmasnak ígérkeznek!