Kaja Kallas, Észtország korábbi miniszterelnöke, júliusban lemondott kormányfői posztjáról, miután június 27-én megválasztották az Európai Unió külügyi és biztonságpolitikai főképpviselőjévé. Az új tisztségét december 1-től hivatalosan is betöltő politikus főként Oroszországgal szembeni határozott kiállásával vált ismertté. Kallas már azelőtt is felhívta a figyelmet, hogy a kis északi ország vezetőjeként merész kijelentéseket tegyen az uniós politikai elitben.

2021 nyarán Angela Merkel, Németország akkori kancellárja, a közelgő EU-s csúcstalálkozóra tervezte, hogy meghívja Vlagyimir Putyint, az orosz elnököt, amit Emmanuel Macron is támogatott. Az EU tagállamainak vezetői között azonban Kallas határozottan ellenezte ezt a lépést, és éles kérdésekkel provokálta Merkelt: „Csúcstalálkozó? Miről beszélünk? Mire lenne ez jó?”

Kallas hangsúlyozta, hogy Putyinnal beszélni veszélyes, és nem szabad hozzájárulni a meghívásához. Érvei több kelet-európai politikust is meggyőztek, így Merkel visszavonta a javaslatát. Macron a következő találkozón állítólag döbbenten kérdezte Kallas-t: „Holnap is miniszterelnök leszel?”

A Politico által megkérdezett uniós külügyminiszterek optimistán néztek Kallas kinevezésére, kiemelve, hogy 1,4 milliós ország vezetőjeként milyen hatással tudott lenni a nemzetközi színtéren. Az új főképpviselő eddig megbízható szövetségessé vált, ellentétben elődjével, Josep Borrel-lel, aki több alkalommal is viták közepette tölthette el hivatalát, miközben az EU-t vázlatos partnerként emlegették.

A források szerint Kallas új stílusa felfrissítheti a 27 uniós ország külügyminiszterei közötti kommunikációt, amely eddig sokszor unalmas és túl hosszú volt. Az új főképpviselő úgy tűnik, komolyan veszi az oroszbarát politikai intézkedésekkel szembeni fellépést, már az első egy héten szankciókat helyezett kilátásba a grúz kormány ellen, ha azok nem állnak le az ellenzék elleni fellépéseikkel.

Az Orbán Viktorral a júliusi NATO-csúcs során kialakult feszültségek jól mutatják, hogy Kallas nem fél konfliktusok vállalásától. Orbán azt állította, hogy Ukrajnát nem szabad felvenni a NATO-ba, mire Kallas közvetlenül és határozottan reagált: „Maga téved, a NATO célja a konfliktusok elkerülése, nem pedig a provokáció.” Kallas kemény, nyílt kritikája sok politikust megerősített Orbánnal szemben.

Hanno Pevkur, észt védelmi miniszter dicsérte Kallast, kijelentve, hogy minden tudása és készsége megvan ehhez a munkához. Az uniós külpolitika valóban új szelet hozhat, de Kallásnak sincs könnyű dolga a különböző tagállamok érdekének összehangolásával. A kérdés továbbra is nyitott, hogy mennyi ideig tudja egyedül képviselni az észt kormány állásfoglalásait a nemzetközi színtéren, hiszen az uniós politikai táj folyamatosan változik.