Az orosz tehát Moszkva és a Nyugat közötti politikai feszültségek fokozódásának közepette a Barents-tenger és a Norvég-tenger területei továbbra is stratégiai jelentőséggel bírnak. Az orosz Északi Flotta, amely Murmanszk közelében állomásozik, interkontinentális rakétákkal felszerelt nukleáris meghajtású tengeralattjárókat működtet, ezzel biztosítva Oroszország második csapásmérő képességét.

Ahhoz, hogy az Északi Flotta hajói kijussanak az európai Atlanti-óceánra, át kell haladniuk a Medve-szakadékon, amely az Északi-fok és a Medve-sziget között található. A nyugati irányú hajózás kockázatokkal jár, hiszen a GIUK-hágón, amely a Grönland, Izland és az Egyesült Királyság közötti terület, szintén át kell lépniük.

A norvég politikai körökben régóta azon vitatkoznak, hogy az orosz halászhajók, kutatóhajók és oligarcha jachtok jelenléte valós biztonsági kockázatot jelent a norvég vizeken. Norvég politikai elemzők rámutatnak arra, hogy Oroszország fokozatosan kihasználja a norvég vizeken való tevékenységet a helyi infrastruktúra megfigyelésére.

Norvégia jelenleg az egyedüli európai ország, amely engedélyezi az orosz halászhajók kikötését, természetesen fokozott ellenőrzés mellett. November 1-jén a két ország bejelentette a 2025-ig hatályos halászati megállapodását, amely a két fél közötti együttműködést hivatott erősíteni. Kérdéses azonban, hogy ez mennyire bizonyítható.

Az utóbbi időszakban számos incidens történt, beleértve a kémkedési kísérleteket is, mint például orosz kabinok felállítása Norvégia legnagyobb katonai létesítményei közelében, és drónokkal kapcsolatos események is.

A Norvég Rendőrség Biztonsági Szolgálatának vezetője aggódik, hogy Oroszország esetleg norvég állampolgárokat is felhasznál ezekre a tevékenységekre. Különösen figyelmeztetnek, hogy a biztonság mint szempont, kiemelkedő fontosságú, mivel Norvégia olaj- és gázipara alapvető részét képezi az európai energiaellátásnak.

Egy újabb aggasztó fejlemény, hogy az oroszok kémkedése nemcsak Norvégiát, hanem az egész északi régiót fokozottan érinti, hiszen Svédország és Finnország NATO-taggá válása is felforrósította a helyzetet. Az orosz szabotázsok és katonai tevékenységek felderítése érdekében Norvégiának meg kell erősítenie külső és belső biztonsági intézkedéseit.

A jelentés megállapítja, hogy Norvégiának fokozottan kell alkalmazni a modern technológiákat, mint például a drónokat és a radarokat, hogy hatékonyan tudja kezelni az orosz aktivitást. A norvég védelmi stratégiák megerősítése most különösen sürgető, hogy elrettentsék Oroszországot további beavatkozásoktól.

A folyamatos feszültségek és az Oroszország által a norvég infrastruktúrára gyakorolt fenyegetés nem csupán katonai, hanem gazdasági szempontból is aggályos. Norvégia kulcsszereplővé lépett elő az EU energiabiztonságában, és bármilyen orosz agresszió rontaná a stabilitását a kontinens energetikai piacán.