A 2024/2025-ös szezonra jelentős átalakuláson ment keresztül a labdarúgó Bajnokok Ligája. A megújult lebonyolítás révén nem klasszikus csoportkörrel kezdődik a főtábla, hanem január végéig egy ligarendszerű alapszakaszt rendeznek. Ebben 36 klubcsapat szerepel, mindegyik nyolc mérkőzést játszik: négyet hazai pályán, négyet pedig idegenben. Az első nyolc helyezett a nyolcaddöntőbe jut, míg a 9-24. helyezettek oda-visszavágós párharcban küzdenek meg a továbbjutásért, az utolsó 12 klub pedig kiesik. Az egyenes kieséses szakaszban a korábbi formátum érvényesül, azonban a nyolcaddöntőről lemaradó csapatok nem tudják majd átsorolni magukat az Európa-ligába, ami új irányt ad a sorozatnak.

Az UEFA az új rendszer bevezetésével reagált a 2021-ben megbukott Európai Szuperligára, amit a legnagyobb európai klubok, mint a Real Madrid, Barcelona és Juventus javasoltak. A Szuperliga célja az lett volna, hogy az elitcsapatok folyamatosan egymás ellen szerepeljenek, azonban az UEFA és a FIFA ellenállása miatt az elképzelés meghiúsult. Az UEFA elnöke, Aleksander Ceferin úgy fogalmazott, hogy a reform célja egy kiszámíthatatlanabb és izgalmasabb versenysorozat kialakítása, amelyben több csapatnak van esélye a részvételre.

Az új lebonyolítás másik fontos aspektusa, hogy a verseny során a kluboknak több mérkőzést kell játszaniuk, ami a játékosok terhelését jelentősen növeli. A csapatok már a csoportkörös rendszerben is rendszeresen szenvedtek a sérülésektől, és a megnövekedett számú találkozók miatt ez a probléma tovább fokozódhat. Több topklub, mint a Real Madrid és a Manchester City már most is a súlyos sérüléseik miatt szenvednek, mire a szezon a téli szünet előtt három mérkőzésre állítaná őket.

Az új rendszerbe való gyors alkalmazkodás nemcsak a kluboknak, de az edzőknek is kihívást jelent. Az edzők, mint Carlos Ancelotti és Simone Inzaghi, aggódnak a megnövekedett terhelés miatt, amely nemcsak a játékosok fizikai állapotát, hanem a csapatok teljesítményét is befolyásolhatja. Az egyre zsúfoltabb mérkőzésnaptár és a pletykák szerint a játékosok közötti feszültség növekvő kockázata adódik a helyzetből.

A Bajnokok Ligája jelenlegi alapszakasza öt forduló után már megmutatta, hogy a legnagyobb csapatok is küzdenek a továbbjutásért. A Liverpool például hibátlan teljesítménnyel áll az élen, míg olyan sztárcsapatok, mint a Bayern München és a Manchester City komoly küzdelmekkel néznek szembe a továbbjutásért. A PSG helyzete még rosszabbnak tűnik, hiszen csupán négy pontos gyűjtéssel küzdenek a kiesés ellen.

Ez a reform felveti a kérdést, vajon a Bajnokok Ligája valóban jobban működik-e, mint a korábbi rendszer, amelyet a legtöbben még mindig szívesebben látnának vissza. A szurkolók és a szakemberek véleménye megoszlik, miközben az UEFA és a FIFA eddig nem mutatott jeleket arra, hogy visszatérnének a korábbi struktúrához. Mindezek fényében tehát a labdarúgás jövője új kihívások elé néz, ami mind a csapatok, mind a játékosok szempontjából új realitásokkal jár.