Bóka János, az EU-ügyi miniszter, Facebookon osztotta meg tapasztalatait a látogatásáról Brüsszelben, ahol a frissen kinevezett európai biztosokkal találkozott. A második munkanapján találkozott azokkal az uniós megbízottakkal, akikkel a következő öt évben szoros együttműködés várható.

A látogatás során Bóka rámutatott, hogy a közérdekű vagyonkezelő alapítványok jogszabály-módosításáról folytatott tárgyalásokat, különös figyelmet szentelve azok átláthatósági problémáira. Az EU tagállamainak miniszterei 2022 végén konszenzussal döntöttek minden kekvát (közérdekű vagyonkezelő alapítvány) kizárásáról az uniós forrásokból, mivel nem találták őket megfelelően működőképesnek és átláthatónak.

Ez a döntés jelentős gondokat okozott a kekva háttérrel rendelkező intézményeknek, amelyek már tavaly májusban jelezték a kutatási együttműködések terén jelentkező milliós károkat, most pedig a diákjaik Erasmus lehetőségei is korlátozódnak. A hazai kormány válaszul októberben társadalmi egyeztetésre bocsátott egy módosító javaslatot, amit a Parlament novemberben fogadott el.

Az új jogszabály kitér a téma kormányzati álláspontjára, de a főbb bizottsági ajánlásokat figyelmen kívül hagyja, így a puhább megoldásokat részesíti előnyben, elkerülve a szigorításokat. Az Európai Bizottság akkori biztosa, Didier Reynders jelezte, hogy a kormány által benyújtott módosítások nem elegendőek a problémák megoldásához.

A találkozón Bóka a költségvetési és jogállamisági ügyekkel foglalkozó biztosokkal is egyeztetett. Michael McGrath arról beszélt, hogy az EU büntetőintézkedéseket tervezett Magyarország ellen a jogállamisági problémák miatt, amelyek már több mint 370 millió euróra rúgnak, és napi egymillió eurós növekedést mutatnak.

A kormány több fronton is próbálja rendezni a helyzetet, a magyar egészségügyi biztos mellett Magnus Brunner belügyminiszterrel is találkozott, akivel a menekültügyi reformokról beszélgetett. Bóka tapasztalatai szerint azonban az újonnan létrejött bizottsági struktúra nem mutatkozik túl optimistának a jövőt illetően, szavai szerint a miniszterek ugyanazokat az üzeneteket hangsúlyozták, mint korábban.

Bóka hangsúlyozta: a kormány a politikai érdekérvényesítés eszközeként kívánja felhasználni a megnövekedett szabályozási nyomást, továbbá megjegyezte, hogy a bizottsági eljárások mögött politikai motivációk állnak. A magyar kormány kitart hangja mellett, amely szerint az uniós intézmények túlzottan beavatkoznak a nemzeti ügyekbe.

Egyértelmű, hogy a jövőbeli hatások és a válságkezelések szempontjából sürgető lépésekre van szükség, mivel a folyamatos elmaradás a kormánynak és az uniós források elérésének is komoly hátrányait jelenti.