Bár jelenleg konkrét konfliktus nem áll fenn Izrael és Irán között, a feszültség jelentős, mivel a közelmúltban Irán rakétatámadásokat indított, válaszul Izrael libanoni támadásaira. Az iráni vezetés már kedden megerősítette, hogy válaszul tervezi a csapásokat, jelezve, hogy nem kívánják figyelmen kívül hagyni a helyzetet.

Egy iráni tisztviselő nyilatkozott a Reutersnek, kiemelve, hogy elfogadhatatlan lenne számukra, ha a Perzsa-öböl bármely országa katonai bázisait Izrael támogatására nyitná meg. Az Iránnal szomszédos országok korábban azt ígérték, hogy távol maradnak a konfliktustól, azonban Iránt ez egyelőre nem nyugtatta meg.

Az izraeli kormány reakciójával kapcsolatban információk híján csak annyit tudni, hogy Biden amerikai elnök és Benjamin Netanjahu izraeli miniszterelnök szerdai telefonbeszélgetése az elkövetkező lépésekről fog szólni. Az izraeliek által gyakran célkeresztbe vett táboroknál a legfrissebb jelentések szerint már vannak áldozatok; a Wafa híroldal szerint bombatalálat érte a Bureidzs tábort, ahol többen meghaltak, köztük gyermekek is.

A Gázai övezetben a helyzet egyre drámaibb, mivel az ENSZ figyelmeztetése szerint több mint 400 ezer ember rekedt az északi részén, ahol mindennap kegyetlen körülmények között élnek.

Izrael politikai életében egyes képviselők, mint például Mose Száda is, szorgalmazzák, hogy az izraeli kormány reagáljon Irán atomprogramjára. Száda arra figyelmeztetett, hogy Netanjahunak komolyan kellene venni az iráni fenyegetést, amit az atomreaktorok elleni csapásokkal kellene kezelni.

Eddig a feszültség és a közelmúlt eseményei ezt a helyzetet csak súlyosbították, és sokan attól tartanak, hogy a konfliktus hamarosan nyílt háborúba torkollhat. A Wall Street Journal szerint a Hamasz új vezetője, Jahjá Szinvár is drámai elmozdulást hozott a terrorszervezet stratégiájában, március óta a második intifáda gerjesztésére törekszik.

Ezek a fejlemények arra utalnak, hogy a közel-keleti helyzet tovább destabilizálódik, és a nagyhatalmaknak, beleértve az Egyesült Államokat is, egyre nehezebb helyzetben kell balanszírozniuk az érdekek között. A jövőbeni lépések tehát nemcsak Izrael, hanem a régió és a globális politika szempontjából is kulcsfontosságúak.