A 2024-es gyenge gazdasági év után mindannyian bízunk benne, hogy 2025-ben erősebb növekedés következik. Az európai gazdasági helyzet azonban továbbra is kihívásokkal teli, és sok a bizonytalanság, különösen az Egyesült Államokban tapasztalható politikai instabilitás miatt. A korábbi orosz–ukrán konfliktussal kapcsolatos remények is felemásak, hiszen a véglegesen megkötött fegyverszünet elengedhetetlen lenne a térség stabilizálásához.

Bod Péter Ákos, a Corvinus Egyetem professzora szerint fontos, hogy a magyar gazdaság ne csupán a bruttó hazai termék (GDP) növekedésére fókuszáljon, de figyelembe kell venni a bruttó nemzeti jövedelem (GNI) javulását is. Felveti a kérdést: mi számít igazán, ha Magyarországon több érték keletkezik, vagy ha a magyar emberek teremtik a jövedelmet? A választás nem csupán politikai, hanem a gazdaság szempontjából is kulcsfontosságú.

A gazdasági fellendülés előrejelzésekor fontos, hogy ne csak a külső körülményekben bízzunk, de a gazdasági alkalmazkodóképesség is elengedhetetlen. Bod hangsúlyozza, hogy a gazdasági sikerhez sokszínű képességekre és nemzetközi együttműködésre van szükség. A felmerülő új piaci környezetekhez való alkalmazkodás, mint a külföldi befektetések és multinacionális cégek Magyarországra való települése, szükséges ahhoz, hogy a magyar gazdaság versenyképes maradjon.

Magyarország gazdasága, amely közepes fejlettségi szinten helyezkedik el, valószínűleg a globális termelési láncokba ágyazódik be. Azonban a világpiaci trendek folyamatos változása kemény kihívások elé állítja az országot. Az importált tőke adatainak elemzése alapján a legtöbb nemzetközi cég kevesebb helyi hozzáadott értéket generál, mint azt várnánk, ami közvetlenül befolyásolja a GNI-t.

A közelmúltban bejelentett autóipari és akkumulátorgyártó beruházások, mint például a BMW és a CATL jövőbeli fejlesztései, előrejelzések szerint 2025-re növelni fogják a GDP-t, de a várható hatásuk a nemzeti jövedelemre kisebb lesz. Az újonnan belépő ázsiai cégek, különösen a kínaiakkal kapcsolatban, arra mutatnak, hogy ezek a vállalatok a helyi termelés arányát maximalizálni próbálják, így a hazai hozzájárulás kevesebb lehet.

A munkaerőpiac is átalakulóban van, ahol a nagyobb cégek már a munkavállalókat másoktól vonják el, vagy külföldről keresnek munkaerőt. Ennek következményeként a helyi igények kielégítése is nehezebb feladatot jelenthet. Mindazonáltal sokan várják a gazdasági növekedés jelentős javulását, ám ha a kormány folyamatosan téves előrejelzéseket tesz, az megingathatja a gazdaság irányítóinak hitelességét.

Gyakran figyelmen kívül hagyják, hogy a külföldi tőke-import gyakran nem a helyi gazdaság igényei szerint teremt értéket, hiszen az ottani profitok hosszú távon nem mindig maradnak meg a magyar piacon. Az Európai Unióban tapasztalható versenyképességi lemaradás mögött a nemzeti keretek közötti versengés áll, holott a közös európai célokat sokkal hatékonyabban kéne szolgálni.

Összefoglalva, Bod Péter Ákos arra figyelmeztet, hogy a jövőbeli gazdasági fejlődés érdekében nem csupán arra kell törekednünk, hogy több termelést vonzzunk be, hanem a termelési láncokba is a magasabb értékű, igényesebb szegmensekbe kell integrálódnunk.