Bevezető

2025 jelentős év lesz a közigazgatás szempontjából, mivel január 16-án megszűnik az Ügyfélkapu, helyette az Ügyfélkapu+ lép életbe. Elsőre ijesztőnek tűnhet a váltás, de valójában a bejelentkezési rendszer átalakítása a felhasználók biztonságát szolgálja. Az eddigi egyszerű felhasználói név és jelszó kombináció mellett már kötelező lesz a kéttényezős azonosítás.

Változások és aggályok

A változások kapcsán sok kritikai és aggodalmat keltő cikk született, köztük a Magyar Könyvelők Országos Egyesülete is megszólalt a kérdésben. Célunk az volt, hogy tisztázzuk, mire számíthatnak azok a magyarok, akik át kívánnak állni az új rendszerre.

Both András álláspontja

Both András, a Digitális Magyarország Ügynökség (DMÜ) vezérigazgatója hangsúlyozta, hogy a közigazgatás nem maradhat meg a 70-es évek digitalizációs szintjén. 2014 óta dolgozik a közigazgatásban, és célja a közigazgatási szervek modernizálása volt. Beszélt a feladatokról is, amelyek között elsőként szerepel, hogy a közigazgatás felzárkózzon a piaci digitalizációhoz.

Felhasználói igények és biztonság

A DMÜ már 5000-nél több mélyinterjút készített a Digitális Állampolgárság Program keretében, hogy a felhasználói igényeket jobban megértsék, és elősegítsék a biztonságos online ügyintézést. „Olyan felületeket akarunk létrehozni, ahol az emberek pontosan tudják, mit csinálnak, és biztonságban érzik magukat” – mondta Both.

Hamis információk és a valóság

A köztudatban elterjedt hamis információk ellenére az Ügyfélkapu nem szűnik meg, csupán a bejelentkezési szolgáltatás változik. Az új rendszer elindítása azért szükséges, hogy megfeleljen az EU-s digitális azonosítási előírásoknak, mint például az eIDAS 2.0.

Biztonság és tájékoztatás

A biztonság nemcsak a felhasználói élményt érinti, hanem a visszaélések kockázatát is jelentősen csökkenti. Mindemellett a DMÜ folyamatosan dolgozik a közvélemény tájékoztatásán és a felhasználói kézikönyvek elkészítésén is, hogy az emberek zökkenőmentesen át tudjanak állni az új rendszerre. A biztonság jegyében javasolják, hogy a közhivatalok és a könyvelők ne tároljanak felesleges bejelentkezési adatokat, hogy minimalizálják a személyes adatok veszélyeztetésének esélyét.

Lehetőségek és célok

Továbbá, fontos hangsúlyozni, hogy akik nem szeretnének csatlakozni az új rendszerhez, azok továbbra is igénybe vehetik a Kormányablak szolgáltatásait személyesen, így a digitális állampolgárság nem kötelező, hanem egy lehetőség.

Zárószó

„A célunk az, hogy mindenki számára elérhetővé tegyük a digitális ügyintézést – ez nem arról szól, hogy kire kényszerítünk valamit, hanem arról, hogy a közszolgáltatások hatékonyabbá váljanak” – zárta szavait Both András.