Az Európai Unió pénzügyi piacainak stabilitása érdekében a benchmarkok, azaz a hitelezéshez és tőzsdei kereskedéshez használt referenciapontok szabályozása elengedhetetlenné vált. A múltbéli botrányok, mint például a 2010-es LIBOR-csalás, megmutatták, hogy mennyire fontos a transzparencia és a megbízhatóság a pénzügyi szektorban.

2023-ban az Európai Tanács elfogadta a benchmark-szabályozás reformját célzó mandátumot, melynek célja a szabályok egyszerűsítése volt, különös figyelmet fordítva a kisebb, nem jelentős referenciakamatokra. A reformok révén 2024 végére a magyar elnökség idején az Európai Parlament és az Európai Tanács végleges megállapodásra jutott a reformjavaslatokról, amelyek a költségcsökkentés mellett hozzájárulnak a pénzügyi piacok átláthatóságának növeléséhez.

A változások során a pénzügyi eszközök árazása és teljesítménye pontosabban mérhetővé és összehasonlíthatóvá válik. Hitelezési területen például a kamatlábak meghatározására továbbra is alkalmazzák az EURIBOR-t és a SOFR-t, míg a tőzsdei befektetések esetében referenciapontként szolgálnak az indexek, például a STOXX Europe 600 és a DAX.

A reformok célja, hogy megszüntessék a múltban tapasztalt törésvonalakat és a korábbi szabályozás kockázatait, amelyek sok esetben aránytalan adminisztratív terheket róttak a kis- és középvállalkozásokra. A pénzügyi rendszerek jövőbeni stabilitása érdekében a bemutatott változtatások figyelembe veszik a fenntarthatósági szempontokat is, a környezeti, társadalmi és irányítási (ESG) kritériumok fontosságának elismerésével.

A 2023-ban megszületett javaslatok a tisztább és átláthatóbb pénzügyi rendszerek érdekében egyszerűsítették az EU-n kívüli benchmarkokhoz való hozzáférést, azonban szigorú követelményeket tartalmaznak az adminisztrátorok számára. A piaci referenciák megbízhatóságának növelésével a pénzügyi közvetítők, köztük a bankok is költséghatékonyabb és fenntarthatóbb hitelezési modellekhez jutnak.

Az új szabályozási keretek 2026. január 1-jén lépnek életbe, ami komoly lépés a pénzügyi stabilitás és a rendszerszintű biztonság erősítése érdekében, lehetőséget teremtve a gazdasági növekedés folytatására a jövőben.