Christine Lagarde, az Európai Központi Bank elnöke figyelmeztette a világot, hogy a globális gazdaság súlyos válság előtt áll, és a helyzet megoldásához sürgős koordináció szükséges a nemzetközi közösség részéről.

Lagarde az 1920-as évek összeomlásával vonja párhuzamot a jelenlegi gazdasági instabilitásra, rámutatva, hogy a mostani krízisnek három fő oka van: a világjárvány, az ukrajnai konfliktus és az energiaválság.

Az ellátási láncok megroppantak, a globális kereskedelem akadozik, és a technológiai fejlődés is lelassult, ami tovább súlyosbítja a helyzetet.

Az 1920-as évek gazdasági problémáira visszatekintve Lagarde emlékeztetett a rossz döntések következményeire, amelyeket az országok akkor hoztak, például az aranyalapú pénzügyi rendszerről való eltérésre.

A mostani helyzet kevésbé végzetes lehet, ha a politikai vezetők képesek a téves irányt megváltoztatni.

Lagarde hangsúlyozta, hogy van remény az összeomlás elkerülésére.

A legfontosabb kérdés a folyamatosan emelkedő infláció, amely a világjárvány utáni helyreállás során újra meg újra felbukkan.

Az energiaárak emelkedése, különösen az ukrajnai háború következményeként, komoly kihívás elé állítja a gazdaságokat.

2022 óta az EKB kamatemelésbe kezdett, amivel sikerült mérsékelnie az inflációt, amely 2022 októberére 10,6%-ra ugrott, de 2023 augusztusára 2,2%-ra csökkent.

Ez a gyors infláció csökkenés viszonylag ritka, hiszen általában a gazdaságok stagnálnak vagy visszaesnek.

2022 vége óta 2,8 millió ember talált munkát az eurózónában, ami pozitív jele a gazdaságjavulásnak.

Azonban a hozamgörbe, ami a recesszió előrejelzésére szolgál, aggasztó képet mutat.

A hosszú lejáratú kötvények hozamának alacsonynak kellene lennie a rövidekhez képest, de ennek ellenkezője történik, ami a befektetők aggodalmát tükrözi a jövőt illetően.

Ami az Egyesült Államokat illeti, a részvénypiacok teljesen ellentétes trendet mutatnak, mivel a Dow Jones folyamatosan emelkedik.

A Fed, az amerikai központi bank, újabb kamatcsökkentést tervezett, ami tovább emelheti a részvények értékét, de közgazdászok szerint ez csak ideiglenes nyugalomtól elterelő jelenség.

Japán is megküzd a maga nehézségeivel.

A Bank of Japan 0,25%-on tartja a kamatlábakat, amit a gazdaság lassú helyreállásával indokolnak, de megerősítették, hogy sok kihívás áll előttük.

A gazdaság növekedésére vonatkozó előrejelzések kedvezőek, de a közgazdászok többsége abból indul ki, hogy a kamatok emelkedni fognak az elkövetkező hónapokban.

Összességében tehát a globális gazdaság bonyolult helyzetben van, ahol számos tényező összejátszik a válság kihatásaival.

Christine Lagarde üzenete világossá teszi: az intézkedések sürgőssége nemcsak országok, hanem a globális közösség egészének érdeke is.