Emmanuel Macron, Franciaország elnöke, a közelmúltban beismerte, hogy tévedett parlamentje feloszlatása kapcsán. Elmondása szerint a döntés több bizonytalanságot hozott ahelyett, hogy megoldást jelentett volna a francia nép számára. Ez a lépés megosztottságot okozott a nemzetgyűlésben, és a helyzet átgondolása helyett inkább feszültséget szült.

A franciák között nagyfokú elégedetlenség bontakozott ki, és a feloszlatás nem várt következményekkel járt. Az elmúlt hétvégén mintegy 800 ezer ember maradt mobilszolgáltatás nélkül, ami felveti a kérdést: a kormányzati döntések valóban a polgárok érdekét szolgálják?

Történelmi szempontból 1962 óta ez volt az első eset Franciaországban, amikor a parlamentet feloszlatták. A France Info közszolgálati műsorszolgáltató híradása szerint a kormány mindent megtesz annak érdekében, hogy a következő 48 órában helyreállítsák a szolgáltatásokat, de a károk már megtörténtek.

A politikai helyzetet tovább bonyolítja, hogy a német Bild újság arról számolt be, hogy a levélszavazatokkal kapcsolatos problémák miatt aggasztó csalásra lehet számítani Németországban. Marine Le Pen, a Nemzeti Tömörülés vezetője, már most a kormány gyors bukására figyelmeztet.

Miközben Franciaország és Németország politikai életében zűrzavar uralkodik, addig itthon is folytatódnak a fontos diplomáciai találkozók. Orbán Viktor különböző országok vezetőivel folytatott megbeszélések keretében igyekszik hangsúlyozni a béke megteremtésének fontosságát.

Franciaország atomerőműveinek működése is figyelemreméltó, hiszen az ország továbbra is az atomenergiára épít, miközben a világ más részein a klímaváltozás miatt egyre inkább a fenntarthatóbb megoldások felé fordulnak. Az események folyamata és a politika klímája folyamatosan változik, és érdemes figyelemmel kísérni, hogy Franciaország hogyan navigál az elkövetkező hónapok politikai viharai közepette.