Az elmúlt évben Peking drámaian megnövelte katonai aktivitását Tajvan térségében. Tajvani források szerint a hadihajók és repülőgépek rendszeres megjelenése a sziget légterében és vizein Kína törekvését tükrözi, hogy „normalizálja” katonai jelenlétét a térségben. Ez a helyzet figyelemre méltó feszültséget teremtett a Tajvani-szoros körüli területen, különösen az Egyesült Államok és Kína közötti kapcsolatokra gyakorolt hatásával.

Kína hivatalosan a saját területének tekinti a demokratikusan irányított Tajvant, míg Tajvan vezetősége határozottan elutasítja ezt az álláspontot, hangsúlyozva, hogy csak a tajvani nép jogosult dönteni a sziget jövőjéről. Tajvan vezetése hangsúlyozta, hogy „Pekingnek tiszteletben kell tartania a tajvani nép választását.”

Hszi Csin-ping, a Kínai Kommunista Párt főtitkára a CCTV által közvetített újévi üzenetében azt mondta: „A Tajvani-szoros mindkét oldalán élő emberek egy családot alkotnak. Senki sem szakíthatja meg családi kötelékeinket, és senki sem állíthatja meg a nemzeti újraegyesítés történelmi folyamatát.” E kijelentései megerősítik a tavalyi beszédét, ahol arról beszélt, hogy Kína és Tajvan újraegyesítése elkerülhetetlen.

Az idei év elején Kína több hadgyakorlatot is tartott Tajvan körül, ami tovább növelte a feszültséget a sziget körüli vizeken. Decemberben Kína nagy léptékű haditengerészeti erődemonstrációt hajtott végre, amely szintén aggodalmakat keltett. Az Egyesült Államok hozzájárulása Tajvan védelméhez még inkább kiélezte a konfliktust, hiszen Washington egyre inkább erősíti támogatását a sziget számára.

Fontos megemlíteni, hogy Tajvan elnöke, Tsai Ing-wen, korábban többször is hangsúlyozta, hogy Tajvan soha nem fogadja el Kína egyesítési elképzeléseit, sőt, a tajvani nép önállóságát és demokratikus értékeit védelmezni fogja. A helyzet folyamatosan változó, és figyelmesen követendő, mivel számos elemző attól tart, hogy a feszültségek egy jövőbeli konfliktushoz vezethetnek.