Orbán Viktor miniszterelnöknek számos fontos ügyre kell figyelnie, de valószínűleg sokan meglepődnének, hogy van egy sor témakör, ami valamiért elkerüli a figyelmét. A lista hosszú, de általában akkor mond arról, hogy nem foglalkozik vele, amikor az valamilyen módon kényelmetlen lehet számára vagy a kormány számára. Legyen szó a kormányközeli üzleti körök gazdagodásáról, az ügynökségi megfigyelésekről vagy éppen a politikai erőviszonyok alakulásáról. Most összegyűjtöttük azokat az ügyeket, amelyekben a miniszterelnök eltolta a felelősséget, és megnézzük, mi a valóság mögöttük.

Nőügyek: A nők helyzete a Fidesz árnyékában

2017-ben Orbán figyelme meglehetősen elterelődött, amikor a kormány hazarendelte az amerikai nagykövetet, Szemerkényi Rékát. A parlamentben, amikor megkérdezték erről, Orbán így reagált: „nőügyekkel nem foglalkozom.” Ezzel az elhíresült mondattal sokan illusztrálják a Fidesz által képviselt szexizmust. Jelenleg a miniszterelnök körüli hatalmi struktúrában egyetlen nő sincsen jelentős pozícióban, amit a nőjogi szervezetek is évek óta kritikával illettek, mivel a kormány 2014 óta nem hajlandó ratifikálni a családon belüli erőszak ellen létrejött isztambuli egyezményt. Ráadásul a sürgősségi fogamzásgátlás kötelező érvénye is azon ügyek közé tartozik, amik kezeletlenek maradtak.

Üzleti ügyek: Kijátszott felelősség

Orbán Viktor már évek óta hangoztatja, hogy üzleti ügyekkel nem foglalkozik. Főleg akkor távolítja el magát az üzleti világ kényes kérdéseitől, amikor családtagjainak vagy kormányközeli üzletemberek mesés meggazdagodásáról kérdezik. Például a Népszabadság bezárására is ezzel az érveléssel reagált 2016-ban. Tavaly év végén nyilvánvalóvá vált, hogy Orbán apja és veje milliárdossal rendelkeznek, miközben ő saját vagyonnyilatkozatában mindössze 10 millió forint megtakarítást tüntetett fel. Az általa hangoztatott érvrendszer viszont egyre inkább megkérdőjelezhető, hiszen kormányzati mérések után Orbán mégis találkozott Elon Musk cégeivel.

Ellenzék: Nem szándékozik összefogni

Orbán Viktor nem csupán nő- és üzleti ügyekkel nem foglalkozik, hanem az ellenzék kérdéseivel is háttérbe szorítja azokat. A Fidesznek ugyanis 2026 után is új kihívói lehetnek. Orbán azt nyilatkozta, hogy az ellenzék foglalkozása nem az ő dolga, mivel vannak ennél fontosabb feladatok, miközben állandóan küld üzeneteket az ellenzék vezetőinek. Magyar Péter, a Tisza Párt vezetője folyamatosan próbálkozik Orbán kihívásával, de a miniszterelnök elutasította a közvetlen vitát.

Közvélemény-kutatások: Párhuzamos valóság

A közvélemény-kutatásokban a Tisza Párt közel áll a Fideszhez és néhol már előzi is őket, ami a Fidesz számára aggasztó jelenség, rámutatva, hogy a kormány folyamatosan figyelemmel kíséri a közvélemény alakulását. Orbán azonban hangsúlyozta, hogy ő csak az EP-választások tényeire összpontosít, nem foglalkozik a közvélemény-kutatásokkal. Az ilyen kijelentések mögött gyakran valós politikai stratégiák rejlenek, hiszen a Fidesz nem engedheti meg magának, hogy a közvélemény ellene forduljon.

Pletykák és titkosszolgálati ügyek: Homokban állva

A Direkt36 nemrégiben rámutatott, hogy 2018 nyarán a külügyminisztérium razziát rendelt el az Információs Hivatalnál, amely a kormányzati ügyek megfigyelésével foglalkozott. Orbán ezt pletykáknak minősítette, és elhárította a válaszadást, miközben a titkosszolgálatok működése felett is eljárt az idő. Orbán kijelentette, hogy az általa bevezetett szigorú szabályok nem voltak kitéve törvénysértésnek, ami újra csak friss kérdéseket vet fel a kormány átláthatóságával kapcsolatban.

A kérdések, amelyek körül forognak, egyértelműen rávilágítanak, hogy Orbán Viktor mit kíván valójában elkerülni – a nők jogai, az üzleti ügyek, az ellenzék tényleges hatása, a közvélemény-kutatások eredményei – mind olyan területek, amelyek amikor összefonódnak, mélyebb válságokat és következményeket hoznak mind a politikai, mind a társadalmi szinten Magyarországon. Mi lesz a következő kormányzati lépés? Ez a következő napokban jelentős kérdéssé válhat!