Az afrikai Magyaráb népcsoport tagjai büszkén vallják magukat magyarnak, hiszen őseik már 500 éve telepedtek le a mai Egyiptom területén. II. Szelim szultán hódító hadseregének tagjaiként jutottak el ide, a Nubiai határok védelme érdekében. Az egyiptomi és sudáni határok közelében négy falut alapítottak: Anéba, Tuska, Gatta és Ibrim, a közösség létszáma pedig több tízezerre tehető. E népcsoport kultúrájában és hagyományaiban máig őrzik a magyar örökséget.

A Magyaráb elnevezés részben arab-magyar szókombináció, de nem csupán az arab-magyar identitásra utal; a -ab végződés a nubiai származásra vonatkozik, ami a családi és nemzetségi hovatartozást is jelzi. Tradícióik szerint 1517-ben érkeztek Afrikába.

A törökök jóvoltából telepedtek meg Afrikában

Ahogyan a hagyományok tartják, őseik követték II. Szelim szultánt hódító hadjárata során, de érkezésük más források alapján Mária Terézia idejére is visszavezethető. Ezeket az eltérő eredettörténeteket tovább színezi a tény, hogy a közösség tagjai között nemcsak magyarok, hanem szlávok is találhatók, lennie kellett a hadseregben.

A szultán haderejének egy részét Nubia területére vezényelték, hogy megvédjék a marhacsordákat és a karavánutakat az arab útonállóktól. Ezeket a csapatokat magyar és bosnyák janicsárok alkották, akik a feladatok elvégzése után nem tértek vissza az Oszmán Birodalomba, hanem letelepedtek, és elkezdtek vegyülni a helyiekkel. Ezt támasztja alá Pécsváradi Gábor ferences szerzetes levele is, amelyben arról számol be, hogy 1516-ban találkozott a Jeruzsálem közelében vonuló török hadsereg magyar katonáival.

Almásy László felfedezte a magyarábokat

A magyaráb közösséggel sokáig senki sem törődött, egészen Almásy László érkezéséig, aki a Magyar Földrajzi Társaság alapítójának, egyben saját apjának, a neves tudósnak a fia volt. Almásy felfedezői ambíciókkal indult Afrikába, ahol a Nílus mentén számos felfedezést tett, többek között új oázisokat és barlangrendszereket tárt fel. Amit a helyiek „Homok Atyanak” (Abu Ramla) neveztek, jelezte, hogy elfogadták őt az ott élők.

Magyar nyomok a Nílus környékén

Válid-Halfában egy magyar közösség is létezik, amely a nyelvhasználat alapján visszavezethető a magyarábokhoz. Almásy látogatása alatt szoros kapcsolatokat épített, hogy később tanulmányozza a magyarábok kultúráját és történelmét. Azonban a második világháború kitörése miatt tervei meghiúsultak, de ma több ezer magyaráb él a környéken.

A kapcsolat az anyaország és a magyaráb népcsoport között az utóbbi évtizedekben folyamatosan szorosabbá vált: a Magyarok Világszövetsége felvette a magyarábokat tagjai közé, és a Magyar Iszlám Közösség 2006 óta támogatja fennmaradásukat. Az idegenforgalmi és kulturális kapcsolatok erősítése érdekében magyar kutatók több expedíciót is szerveztek, hogy feltérképezzék a magyaráb kultúrát és szokásokat, illetve a közösség nyelvtörténetét.