Jack Forsdike, egy 28 éves brit férfi, megrázó tapasztalatokat szerzett Kínában, ahol két éven át dolgozott egy játékfejlesztő cégnél Kantonban. A fiatalember, aki Manchesterből származik, kifejezetten a játékmenedzselés iránt érdeklődött, de miután elvégezte a kínai nyelvtanulmányait, fordítóként helyezkedett el, majd később fejlesztői pozíciót kapott. Ám ahogy a munkája előrehaladt, rájött, hogy a kínai munkahelyi kultúra drámaian eltér az általa megszokottól.

Forsdike-thetente 72 órás munkavégzésre kötelezték, ami Kínában, a 996-os munkaszervezés részeként, reggel 9-től este 9-ig tartó munkarendet jelentett. Ráadásul sokszor késő estébe nyúlt a munka, így gyakran éjféli hazaérkezésekkel kellett számolnia. A 12 órás munkaidő mellett Forsdike arról számolt be, hogy szinte alig látta feleségét, feladta a sportra és hobbijaira szánt időt, ami súlyos következményekkel járt: fizikailag kezdett leépülni és hízik.

A munka nemcsak pszichésen, hanem fizikailag is megviselte. Forsdike úgy érezte, hogy a szigorú elvárások miatt nem képes teljesíteni a kitűzött célokat. A napjaik legnagyobb része a munkával telt, és a munkahelyi étkezések is a stresszes időszakot táplálták, ami nem kevésbé feszített helyzetet eredményezett.

A köznyelvben elhíresült „996-os” rendszer nem csak a Firóként nehezedő nyomást jelentette, hanem a munkaerőpiac elvárásait is figyelmeztette Forsdike-t, amely eltér a nyugati standardoktól. Míg Európában a túlórázók bónuszra és előléptetésre számíthatnak, Kínában ez a minimum elvárás, sok fiatal embernek ez lett a mindennapja.

Májusban Forsdike végül egy hosszabb szabadságot tudott kivenni, majd visszatérve a cégnél sajnálattal tapasztalta, hogy a csapatának nagy részét kirúgták, mivel a projekt leállása miatt az addigi munkájukra már nem volt szükség. A kirúgása előtt megtapasztalta, milyen hatással van a munkahelyi stressz az életére, és végre fellélegezhetett, hogy megszabadult a megterhelő 996 rendszer feszítő nyomásától.

Most, hogy visszakapta a szabadidejét, reméli, hogy újra belemerülhet a játékmenedzsmentbe, anélkül hogy egy újabb hasonló munkakörbe kényszerüljön. Forsdike története nemcsak az ő élményeinek tükröződése, hanem figyelmeztetés is a kínai munkahelyi kultúra visszáságaira, és arra, hogy nem szabad elfelejtenünk, mennyire fontos az egyensúly a munka és a személyes élet között.