Meddig terjedhet egy csirke hatalma? Míg egyesek csupán egy barlangnyi ember felett uralkodnak, mások a világuralomra is fájhat a foguk. A Zenit című rendhagyó film érdekes perspektívát nyújt a hatalom, közösség és a természetfeletti kapcsolatáról.

A csirke metaforája különösen figyelemfelkeltő, főleg, hogy ez egy varázstyúkról van szó. A kiválasztott karakter, aki különleges levitációs képességgel rendelkezik, nem véletlenül lett a közösség vezetője. A történet főszereplője, aki egy földalatti börtön rabja, hirtelen elnyeri ezt a hatalmat, amellyel a korábbi rabtársakat kiszabadítja az elnyomásból, mindezt anélkül, hogy egy árva szót is szólna.

A film Kristóf György rendezésében készült, és egy különleges vizuális világban bontakozik ki, ahol a testbeszéd és a mozgás a fő kommunikációs eszköz. A járás és a táncorientált kifejezésmód kellően erőteljes ahhoz, hogy a néző érzelmeit átadja, anélkül, hogy klasszikus táncfilmről lenne szó.

A történet középpontjában álló helyszín egy zárt, földalatti börtön, ahol a rabok nap mint nap monoton rutinban élnek. Ám egy nap megjelenik egy mitikus szárnyas lény, amely új lehetőségeket kínál a raboknak, mivel képes levitációra. Ezzel a hatalom birtoklása viszont nem mindenkinek jut osztályrészül, csak egy embernek, aki a törzs kiemelt tagjává válik.

A történet úgy zajlik, hogy az eddig segítőkész fiú (Linus Janser) lassan megrészegül a hatalomtól, amit a törzs idősebb és bölcsebb tagja megerősít. Az alapvető konfliktus a dominancia és a szolidaritás, illetve a későbbi megoszlás a törzsben, amely feszültséget teremt.

A Zenit film nem csupán egyedülálló, vizuálisan megkomponált történetet mesél el, hanem a hatalom mibenlétének kritikai kérdéseit is felveti. Az alkotók szándéka szerint a közönség számára érthető módon, de egyben elgondolkodtatóan mutatják be a hatalom és közösség ellentmondásos viszonyát.

Kristóf György rendező és koreográfus csapata szoros együttműködésben hozta létre ezt a filmet, amely egyedülálló horvát-magyar-szlovák koprodukcióként jött létre. Különösen figyelemre méltó, hogy a film nem tartalmaz párbeszédet, mégis kifejező és érzelmekkel teli mozgások révén kommunikál.

A film zenéjét Gryllus Ábris szerezte, ami rendkívül fontos szerepet játszik a cselekmény támogatásában. A zene hangulatához és a film vizuális világához rendkívül jól illeszkedik, így a nézők könnyen belemerülhetnek a történetbe.

Bár van egy-két apróbb hiba a film szerkezetében, a Zenit összességében egy izgalmas és fordulatos történetet vonultat fel. A karakterek fejlődése és az események gyors váltakozása valóban figyelemfelkeltő, és nehezen badarolható. A film üzenete világosan mutatja, hogy a hatalom birtoklása milyen felelősséggel jár, és milyen következményekkel is járhat a közösségre nézve.

Reméljük, hogy Kristóf György folytatja ezt a hagyományt, és egyre több izgalmas alkotással örvendeztet meg minket!

Értékelés: 8/10