Cecilia Payne-Gaposchkin 1900-ban született Angliában, Wendoverben, de nem számíthatott nagy karrierre hazájában, ezért az Egyesült Államokba költözött. Érdekes módon a nevéhez fűződő kalandos háttér is hozzájárult az életéhez: amikor a harmincas években Európában tartózkodott, hogy Borisz Geraszimovics csillagász társaságában legyen, találkozott Szergej Gaposkinnal, aki politikai okok miatt nem térhetett vissza Oroszországból. Cecilia segített neki elhelyezkedni a Harvard Egyetemen, később pedig feleségül vette, így férje új neve, Sergei Gaposchkin, Ceciliáét is magában foglalta.

Cecilia már a Harvard előtt is számtalan tudományos kalandon átment: tanulmányai során a botanikától, kémiától és fizikától egészen a csillagászatig terjedt érdeklődése. Az első csillagászati előadást, amit Arthur Eddington professzortól hallott, a teljes napfogyatkozás és Einstein relativitáselmélete ihlette, ami annyira lenyűgözte, hogy három napig nem tudott aludni. Ez volt az a pillanat, amikor eldöntötte, hogy csillagász szeretne lenni.

Doktori értekezését, amely később könyvvé is bővült és az első csillagászati doktori disszertáció a Harvardon, még ma is alapműnek tekintik. E munka során fedezte fel, hogy a csillagok többsége hidrogénből és héliumból áll, ami forradalmi jelentőségű volt, hiszen a korábbi tudományos nézetek azonos anyagról beszéltek a Föld és a Nap esetében. A harmincas évek elején ez a felfedezés egy olyan korszakot indított el, amikor a csillagászat új megközelítések elé nézett.

Bár kutatásai rendkívül jelentősek voltak, Cecilia sokáig nem kapott elismerést, és sokan nem vették komolyan a munkáját, főként férfi kollégái. Csak 1929-ben figyeltek fel az írásaira, amikor Henry Norris Russell utánozva őt, saját cikkében hivatkozott a Payne-Gaposchkin féle felfedezésekre.

A kutatásainak következményeként nemcsak az ősrobbanás streamingje kapott új impulzust, hanem az exobolygók, vagyis idegen bolygók elemzése is teret nyert. Paynenek köszönhetően ma már tudjuk, hogy a csillagokban lévő elemek jelentős információval szolgálnak a bolygószerkezetekről. Képzelje csak el, a vas és magnézium aránya a Napban a Föld és a Mars arányához hasonlítható, ami arra utal, hogy a csillagok elemeinek aránya tükörként viselkedik a bolygók saját anyagi összetevőiként.

Cecilia Payne-Gaposchkin kitartó munkája hozzájárult ahhoz, hogy a csillagászat területén a nők beépüljenek a tudományos diskurzusba, és megnyissák az utat a jövőbeli kutatóknak. Ő volt az első női tanár a Harvard Egyetemen, és az első női vezető a csillagászati tanszéken, elindítva ezzel egy alapvető változást a tudományos közegben. Hála neki, ma már nemcsak a tudományos elméletek, hanem a nők szerepe is elismerésben részesül a szaktudományokban.