A Kurszki csata, amely 1943 nyarán zajlott, a második világháború egyik legnagyobb összecsapása volt, ahol a német és a szovjet haderő döntő csatát vívott egymással. Az orosz győzelem kulcsa nem csupán a hadsereg létszáma és a logisztika volt, hanem egy különleges fegyver, a T-34-es tank. Ez a harcjármű, amely az akkori haditechnika csúcsát képviselte, rendkívül jól teljesített a harctéren, már a német Panther és Tiger tankokkal szemben is megállta a helyét.

A T-34-es tank tervezése során a mérnökök nagy hangsúlyt fektettek a páncélzat és a tűzerő egyensúlyára, ami lehetővé tette, hogy a tankok gyorsan és hatékonyan mozogjanak a harctéren. Emellett a kiváló manőverezhetőség és a viszonylag alacsony gyártási költség is hozzájárult ahhoz, hogy a szovjet haderő jelentős mennyiségben tudta ezeket a tankokat bevetni.

A Kurszki csata során az oroszokat megerősítette a szovjet hadvezetés, akik a hadműveleteket alaposan megtervezték, figyelembe véve az időjárási viszonyokat és a terep adottságait is. A győzelem nemcsak katonai, hanem pszichológiai szempontból is jelentős volt, mivel elindította a szovjet ellentámadást, és megfordította a háború menetét.

Ma, a második világháború évfordulója alkalmából, számos szakértő és történész elemzi a csata stratégiáját és az ott használt technikai újításokat. A Kurszki csata nemcsak a második világháború, hanem a modern hadviselés szempontjából is mérföldkőnek számít, és a T-34-es tank példája továbbra is inspiráló erő a militarista fejlesztésekben világszerte.