Március 17-én a Direkt36 olyan megdöbbentő jelentést tett közzé, amelyben a Állami Számvevőszék (ÁSZ) arra figyelmeztetett, hogy az MNB alapítványaiban elhelyezett, szánmillárd forintos közpénzek súlyos vagyonvesztést szenvedtek el a különböző magántőkealapok közbeiktatásával.

A jelentés értelmében a veszteségek kihatottak nemcsak az alapítványok vagyonára, hanem a kecskeméti Neumann János Egyetemért Alapítvány közel 130 milliárd forintjára és az MBH Bank 170 millió euró (körülbelül 70 milliárd forint) hitelére is.

A jelentés visszavonása a BDO könyvvizsgáló által szokatlan, sőt, nagyon erős jelzés arról, hogy a helyzet súlyos. Az ÁSZ jelentése arra is rávilágít, hogy a Magyar Nemzeti Bank nagy csoport, amely felelős a pénzügyi rendszer tisztaságáért, és hogy a vagyonkezelési munkájuk nem hagyható figyelmen kívül az elkövetett hibák miatt.

A vagyonvesztés mértéke sokkoló, és számos kérdést felvet. Íme a legfontosabbak:

1. Miért nem figyeltek a pénzügyi szakemberek a közelükben lévő közpénzekre, amikor a helyzet elkezdett romlani?

2. Mennyire biztonságos a Magyarországon alkalmazott alapítványi konstrukció?

3. Miért dicsérte Orbán Viktor Matolcsy Györgyöt, volt MNB-elnököt?

4. Az alapítványok vagyonkezelői mennyire voltak felkészültek a feladatukra?

5. Hogyan adhatott hitelt az MBH azoknak az alapítványoknak, amelyek védelmét ő kötelessége lett volna biztosítani?

6. Kik lesznek a személyes felelősök?

7. Orbán Viktor mennyire független az ügyek hatásairól?

8. Van-e nemzetközi példa ekkora jegybanki vagyonvesztésre?

Ez a helyzet figyelmeztető jelzés arra vonatkozóan, hogy a pénzügyi intézmények átláthatósága és felelősségének biztosítása elengedhetetlen a közpénzek védelme érdekében. Az állami átvilágítások és a közszolgáltatások nyitottsága kulcsszerepet játszhat a jövőbeli válságok megelőzésében.