Az Oroszország által indított ukrajnai háború ezredik napja jelentős lélektani határvonalat képviselt Európában, és számos megemlékezés, nyilvános vita zajlott a középpontjában. Roberta Metsola, az Európai Parlament elnöke plenáris ülést hívott össze, hangsúlyozva, hogy Európa nemcsak támogatja Ukrajnát, hanem üzen a Kremlnek is. Volodimir Zelenszkij, Ukrajna elnöke is részt vett az ülésen, ahol hangsúlyozta, hogy Ukrajna a saját érdekein túl Európa jövőjéért is küzd.

A háború mértékére és a 1000 napos küzdelem állására reagálva az európai pártok együttműködőbbek voltak a szokásos éles vitáknál; Terry Reintke német zöldpárt képviselője arra figyelmeztetett, hogy "Európa nem hagyja magára Ukrajnát", míg a német zöldek radikális fordulatot mutattak a fegyverszállítások támogatásában.

Változások figyelhetők meg a magyar politikai diskurzusban is. Gál Kinga fideszes képviselő beismerte ugyan Oroszország háborús agresszióját, de úgy vélte, hogy az ukrán béketárgyalásokra is elérkezett az idő. Reakciója szerint Magyarország jelentős szerepet játszik az ukrán menekültek támogatásában, ám a valós adatok ezt nem tükrözik. A számok szerint Magyarország a pénzügyi segélyezésben a 34. helyen áll az Ukrajnát támogató országok között, ami aggasztó helyzetet mutat.

A háború úgynevezett sokkterápiát hozott az Európai Unió számára is, hiszen Ukrajna a konfliktus során gyorsított ütemben kérte az EU-s tagságot. Az Európai Bizottság a tagjelöltségi státusz megadása mellett döntött, azonban a háború 1000 napja során a szükséges katonai és humanitárius segítséget nem tudták elég gyorsan biztosítani. Míg az EU 108 milliárd eurót fordított Ukrajna támogatására, a szakértők szerint a gazdasági helyreállítás érdekében sokkal nagyobb beavatkozásra lenne szükség. David Stulik, Csehország külügyminisztériumi képviselője kiemelte, hogy Oroszország gazdasági erejének alábecsülése már a válság előtt is látszott, és most sürgetően kellene támogatni Ukrajna gazdaságát, hogy megőrizzük a jövőbeni európai stabilitást.

A háború okozta folyamatos válságból való kilábalás érdekében a jól működő rehabilitációs programokat és rendszereket szükséges támogatni, amire például Litvánia az elmúlt ezer napban 1 milliárd eurós támogatással reagált. Az ország jelentős katonai segítséget is nyújtott, beleértve a modern fegyvereket és a védelmi rendszereket.

Sajnos Magyarország helyzete az ukrán menekültek támogatásában továbbra is kritikával illeti a politikát. Eltérően az osztrák és cseh példáktól, Magyarország nem bír kimerítő és hatékony programokkal. Miközben más országok fogadókészsége és ellátó rendszerei hatékonyabbak, a magyar hatóságok által az Ukrajnából érkezők egyes csoportjait, különösen az ukrajnai romákat, diszkrét módon elhanyagolták.

A jelenlegi helyzet nem csak politikai, hanem humanitárius válságot is jelez. Míg a háború kezdetén az ukránok 80%-a még bízott a győzelemben, ez az arány azóta drámai módon csökkent. Az áldozatok és a menekültek mellé állás nemcsak kötelesség, hanem mélyen emberi hívás is, amelyet nem szabad figyelmen kívül hagyni, ahogy a háború ezer napja tartja lázban az európai társadalmat.