Ivan Krasztev, bolgár politológus már több mint 30 éve kutatja az európai identitást és politikát, és úgy véli, hogy Európa olyan nehéz időszakon megy keresztül, amely alapvető hatással van a kontinens jövőjére. "Európa már nem lehet a világ közepe" - figyelmeztetett Krasztev, aki szerint a változó világban az, ami korábban Európa otthonos környezete volt, most eltűnni látszik.

A politikai táj folyamatos átalakulása, például Donald Trump legutóbbi elnökválasztási győzelme is, Krasztev szerint egyértelmű jele annak, hogy egy új korszakot élünk, ahol a politikai dinamika radikálisan megváltozott. Említése stílusosan érzékelteti, hogy az európaiak tévképzetekben élnek, amikor az Egyesült Államokat próbálják összehasonlítani az európai politikai környezettel.

A nyugati demokráciák által megélt válságok, mint a Brexit vagy a populista politikai mozgalmak térnyerése, egyre fokozódó instabilitást jeleznek. Krasztev úgy látja, hogy az európai parlamentekben a pártok már képtelenek konszenzusos politikát folytatni. Ez a jelenség Bulgáriától kezdve Ausztrián át Franciaországig mindenhol tapasztalható.

Az interjú során szó esett az európai biztonsági helyzetről is, amely fundamentálisan megrendült az orosz-ukrán háború következtében. Krasztev hangsúlyozta, hogy az eddigi alappillérek, mint a gazdasági összefonódás vagy az amerikai biztonsági garanciák kérdése, immár komoly kihívások elé állítják a kontinens biztonságát. Az ukrán nacionalizmus pozitív példaként merült fel, mert úgy véli, hogy a nyugati országokban már eltűnt a társadalmi szerződés, amely szerint az emberek hajlandók lennének életüket áldozni hazájukért.

Krasztev figyelmeztetett arra is, hogy egyre nehezebb lehet elképzelni Ukrajna területeinek visszafoglalását, ha nem történik valami csoda. A háború nem csupán területi konfliktus, hanem a nemzeti identitás ügyéről is szól.

Az interjún a gazdasági versenyképességről, a migrációról és a demográfiai kihívásokról is szó esett. Krasztev rámutatott, hogy két nagy mozgalom figyelhető meg az európai politikában, amelyek a kihalás ellen küzdenek: a baloldal a klímaváltozástól fél, míg a jobboldal a demográfiai hanyatlás ellen harcol. Mindkét oldal fenyegetésként tekint a jövőre, azonban Krasztev azt is kiemelte, hogy nincs értelme pesszimistának lenni, mert a jövő számtalan lehetőséget rejt.

Ezek a mélyreható változások új kihívások elé állítják Európát, amelynek sürgősen szüksége van a közös értékek és együttműködés megerősítésére a további stabilitás érdekében.