Németország munkaerő-állományának csökkentése aggasztó méreteket ölt, a Bertelsmann Alapítvány legfrissebb kutatásai szerint, amelyek 2040-re akár 41,9 millióra, 2060-ra pedig akár 35,1 millióra csökkenthetik a jelenlegi 46,4 millió alkalmazott számát. A jelenség hátterében a baby boomerek elöregedése áll, akik a második világháború után születtek, és most tömegesen távoznak a munkaerőpiacról. A szakértők becslése szerint évente 288 ezer képzett külföldi munkavállalóra lenne szükség a helyzet kezelésére.

Susanne Schultz, a Bertelsmann rovatának szakértője szerint a demográfiai változások elkerülhetetlenül növelik a bevándorlás szükségességét. Az új bevándorlási törvények koherenciája érdekében fontos a helyi hatóságok és vállalkozások befogadóbbá tétele, mert a külföldi munkavállalók életkörülményei nagyban befolyásolják elérhetőségüket.

Az új szabályozások célja, hogy vonzóbbá tegyék Németországot a képzett munkaerő számára, de egyes külföldi munkavállalók tapasztalatai aggasztóak. Egy Szíriából menekült informatikus például három diplomát szerzett Németországban, de úgy döntött, elhagyja az országot, mivel nem érezte magát egyenlő partnerként a munkaerőpiacon.

Németországnak sürgősen vonzóbbá kell válnia a fiatal, tehetséges munkavállalók számára, szám szerint és minőségben is. A legnagyobb munkerőhiány az olyan tartományokban tapasztalható, mint Észak-Rajna-Vesztfália, de a kelet-német tartományok és a francia határ mentén elhelyezkedő Saar-vidék is komoly kihívásokkal néz szembe.

Az új kanadai mintára kialakított pontrendszer segíthet abban, hogy az olyan országokból érkező képzettséggel rendelkező munkavállalók, mint Kenya, könnyebben letelepedhessenek és munkát találjanak. Az együttműködés célja, hogy a német munkaerőpiacra képzett szakembereket vonzzon, és így enyhítse a hiányt.

Ezek a strukturális változások nem csupán a munkaerőhiány kezelésére irányulnak, hanem a bevándorlók életkörülményeinek javítását is célozzák, hogy elősegítsék a társadalmi integrációt és a gazdasági növekedést.