Életmód

A szaglás elvesztése nemcsak egy apró kellemetlenség, hanem egy komoly figyelmeztető jel, amely akár a demencia korai megjelenését is jelezheti. A szagok érzékelése kulcsfontosságú kognitív funkció, mely a kognitív hanyatlás első jelei közé sorolható.

Jelenleg közel 7 millió amerikait diagnosztizálnak demenciával, amely fokozatosan rontja a memóriát, a gondolkodási képességeket és az alapvető feladatok elvégzésének képességét. A kutatók régóta tudják, hogy a szaglás elvesztése, más néven anozmia, és a demencia kockázata közötti szoros összefüggés létezik - írja a New York Post.

Az Alzheimer-kór kockázati tényezői, mint például a genetikai variánsok azonosítása általában átfogó vizsgálatot igényel, azonban az anozmia már a mindennapi tevékenységek közben is észlelhető. A szakértők javasolják, hogy keressen fel orvost, ha például a fürdés közben nem érzi a sampon vagy a tusfürdő illatát.

"A neurodegeneratív folyamat, amely a demenciát okozza, nemcsak a szaglással kapcsolatos érzékelést, hanem az érzékelési feldolgozást is befolyásolhatja, megnehezítve a betegeknek, hogy felismerjék az ismert illatokat, például a kedvenc samponjuk vagy tusfürdőjük szagát" – nyilatkozta Dr. Meredith Bock, a Remo Health neurológusa.

A Lewy-testes demencia esetén, amely az Alzheimer-kór után a második leggyakoribb demenciás forma, a szaglás csökkent vagy torzult képessége akár egy évtizeddel megelőzheti a többi tünet megjelenését.

A Chicagói Egyetem Orvosi Karának 2022-es tanulmányában megállapították, hogy azoknál az egyéneknél, akiket a szaglás gyors csökkenése érintett, a szürkeállomány térfogata és alakja is eltérő volt a szaglással és memóriával kapcsolatos területeken, mint azoknál, akiknél kisebb volt a probléma.

Valójában egy tanulmány kimutatta, hogy az idősebb felnőttek, akik nem képesek illatokat érzékelni, háromszor nagyobb valószínűséggel halnak meg öt éven belül, mint egészséges társaik. "Sajnos, ha a szaglás és az ízlelés elvesztése neurodegeneratív betegség, mint például Alzheimer-kór vagy Parkinson-kór következménye, akkor az nem tér vissza" – mondta Bock.

Fontos hangsúlyozni, hogy az anozmia nem mindig utal demenciára. Okozói lehetnek megfázás, influenza, COVID-19, fejsérülés, vitaminhiány, vagy a természetes öregedés tünetei is. "Ahogy öregszünk, természetes, hogy érzékszerveink változnak, azonban a demenciával élők esetében ezek a változások észrevehetőbbek lehetnek" – tette hozzá Bock.

Minden érzékelhető változáskor fontos tájékoztatni egészségügyi szolgáltatóját. Egy friss kutatás szerint valószínű, hogy több millió ember küzd demencia tüneteivel, de nincs hivatalos diagnózisuk, mert a betegek gyakran a normális öregedés részének tekintik a tüneteiket.

A demencia kockázati tényezői közé tartozik az alacsony iskolai végzettség, halláskárosodás, magas vérnyomás, dohányzás, elhízás, depresszió, cukorbetegség, mértéktelen alkoholfogyasztás, traumás agysérülés, légszennyezés, társadalmi elszigeteltség, látásvesztés, magas koleszterinszint és a mozgásszegény életmód.

Továbbá fontos, hogy a demencia tüneteivel kapcsolatos felvilágosításokat minél több szakember õszintén átbeszélje a páciensekkel, mivel a korai diagnózis az egyik legjobb módja annak, hogy hatékonyan kezeljék a betegséget.