A mesterséges intelligencia (MI) alkalmazásának jogi keretrendszere már az Európai Unióban is kialakult, és 2025-ig Magyarország is csatlakozik ehhez a kezdeményezéshez – nyilatkozta Bidló Judit, az egészségügyért felelős helyettes államtitkár. Az országban 2020 óta egy tíz éves stratégia létezik a technológia integrálására az egészségügyben, amely kiterjed a betegellátásra is. Jelenleg az orvosok 30%-a használja a mesterséges intelligenciát a diagnosztika során, ami jelentős előnyöket nyújt a pontosabb és gyorsabb diagnózis felállításában. A Szinapszis Kft. által végzett kutatás alapján a konferencián Kertész Balázs, az innovációs és ügyvezető igazgató ismertette az MI alkalmazásának jövőbeli lehetőségeit.

A korai rákdiagnózis felgyorsítása érdekében az MI a képalkotó vizsgálatok kiértékelésében nyújt segítséget. Bogos Krisztina, az Országos Korányi Pulmonológiai Intézet főigazgatója bejelentette, hogy a kis dózisú CT-s tüdővizsgálatok értékelése is az MI technológiájához köthető. Az Országos Onkológiai Intézet főigazgatója, Polgár Csaba kifejtette, hogy a patológiai és képalkotási területeken deep learning algoritmusokat alkalmaznak, melyek lehetővé teszik a nagy mennyiségű negatív lelet gyorsabb elemzését.

A svéd Lundi Egyetem Lundacontent folyóiratában megjelent kutatás szerint, amelyben 80 ezer nő vett részt, a mesterséges intelligencia még pontosabban azonosította a rosszindulatú elváltozásokat, mint az emberi elemzés. A vizsgálat során a hatalmas mennyiségű adat és a jövőbeli esélyek egyértelműen kimutatták az MI előnyeit a hagyományos diagnosztikától függően.

Globálisan a mellrák a nőknél a leggyakoribb daganatos megbetegedés, hazánkban évente körülbelül 8 ezer új esetet diagnosztizálnak. Emellett a tüdőrák és a vastagbélrák előfordulása is folyamatosan növekszik, így elengedhetetlen a mesterséges intelligencia széles körű alkalmazása a diagnosztikában és a kezelésben egyaránt.

Az Országos Onkológiai Intézet MI-támogatott vizsgálatai azt mutatták, hogy a vastagbél szűrések során az MI-Nyújtott segítséggel elért hatékonyság 80%-os volt. Pintér Sándor belügyminiszter a Magyar Kórházszövetség konferenciáján emelte ki, hogy ez a szám várhatóan 94%-ra emelkedhet a jövőben. A Korányi Intézetben a patológusok már szövegfelismerő technológia segítségével elemeznek leleteket, ami jelentősen felgyorsítja a folyamatokat.

A jövőbeni betekintésekkel a mesterséges intelligencia nemcsak a diagnosztikában nyújt segítséget, hanem a betegadatok elemzésében is kiemelkedő szerepet kap. Az összegyűjtött adatok – 180 millió ellátási esemény és 200 millió receptfelírás évente – komoly lehetőségeket nyújtanak a jövőbeli kutatásokban. Az EESZT rendszerén keresztül rendkívüli mennyiségű információ érhető el, amelyet MI segítségével lehet a legjobban hasznosítani.

Ezek a fejlődések Magyarországot a világ élvonalába helyezik az egészségügyi technológiai innováció terén, ahol az MI nemcsak hogy megkönnyíti az orvosok munkáját, hanem a betegek életét is megmentheti.