Az Eurostat legfrissebb inflációs jelentése rávilágított, hogy Magyarország továbbra is rendkívüli gazdasági kihívásokkal néz szembe. Februárban a magyar inflációs ráta 5,7%-ra kúszott fel, ezzel az ország vezeti az EU-t, amelyben az átlagos infláció 2,7%-ra csökkent a januári 2,8%-ról. Az euróövezetben ennél is alacsonyabb, 2,3%-os értéket mértek.

A legkedvezőbb inflációs adatokat Franciaország (0,9%), Írország (1,4%) és Finnország (1,5%) nyújtotta, míg Magyarország és a környező országok, mint Románia (5,2%) és Észtország (5,1%), jelentős nyomás alatt állnak.

Érdemes megjegyezni, hogy bár a magyar inflációs számok a KSH által közölt 5,6%-kal közel azonosak, a két adat közötti kis eltérés arra figyelmeztet, hogy különböző mérési módszereket használnak. A különbség indokolt, de nem jelentős.

A nemzetközi trendek szerint, 2025 januárjáig tizennégy uniós tagállamban csökkent az éves infláció, míg hatban stabil maradt, és hétben emelkedett. Az inflációs nyomás főként a szolgáltatások árának növekedéséből adódik, amit az élelmiszerek, alkohol, és dohányáru árainak emelkedése követ.

A stabil energiaárak némileg enyhítik a gazdasági feszültségeket, de a lakosság számára a magas inflációs ráták komoly nehézségeket jelentenek, különösen a mindennapi megélhetés szempontjából. Az elmúlt hónapok gazdasági eseményei és a középtávú előrejelzések alapján a szakértők arra figyelmeztetnek, hogy ha a pénzügyi helyzet nem javul, Magyarország gazdasági növekedése a következő években is stagnálhat. Az ország lakosai minden korábbinál digitálisabb megoldásokhoz folyamodhatnak, mint például az online vásárlás vagy a helyi termékek előnyben részesítése.