A csillagászok már régóta a Tejút rendszerét használják alapként a galaxisok alakjának és fejlődésének vizsgálatánál. Hiszen belülről megfigyelhetjük, és modern teleszkópokkal részletes elemzéseket végezhetünk különböző hullámhosszokon. Ez lehetővé teszi a csillagok, a galaxisdinamika és más jellemzők páratlan tanulmányozását. Egy friss kutatás eredményei azonban azt mutatják, hogy a Tejút galaxis tényleg különleges a maga módján.

A Satellites Around Galactic Analogs (SAGA) Felmérés legújabb adatai azt mutatják, hogy a Tejút körül 378 szatellitgalaxis kering, és ez a szám 101 Tejút-szerű galaxisra vonatkozik. Ily módon választ adtak arra a kérdésre, hogy galaxisunk tipikus vagy inkább egyedi. Az eredmények három külön tanulmányban kerültek dokumentálásra, amelyek a galaxisok jellemzőinek és viselkedésének változatos aspektusait vizsgálták.

A Tejút körül található galaxisok fejlődése szoros összefüggésben áll a sötét anyag hihetetlen hatásával, amely az univerzumban az anyag jelentős részét képviseli. A kutatók értékes információkat nyerhettek a galaxisok kialakulásának folyamatáról a kis tömegű szatellit galaxisok megfigyelésével. A SAGA felmérés során jelentős különbségeket állapítottak meg a vizsgált 101 galaxis szatellitjeinek számában. Míg némely galaxis egyáltalán nem rendelkezik szatellittel, másoknak akár 13 is található. Érdekes módon a Tejút az alsó skálán helyezkedik el, mindössze néhány kiemelkedő szatellit galaxis birtokolt, mint például a Nagy és Kis Magellán-felhők (LMC és SMC).

Risa Wechsler, a SAGA Felmérés vezetője elmondta, hogy “A Tejút egyedülálló laboratórium a galaxisok formálódásának tanulmányozására, de talán nem tipikus. A más galaxisokkal való összehasonlítás elengedhetetlen.”

Egy másik tanulmány a szatellit galaxisok csillagkeletkezésére összpontosított, és megállapította, hogy a csillagkezdeti ráta (SFR) a befogadó galaxis közelségétől függ. A 100 kiloparszeknyire lévő szatellit galaxisok alacsonyabb SFR-t mutattak, valószínűleg a sötét anyag gravitációs hatása miatt. Meglepetésre a Tejút szatellitjein közül jelenleg csak a Magellán-felhőkben történik csillagkeletkezés, amely felveti a kérdést, hogy mi akadályozza meg a többi szatellitben ezen folyamatokat.

„Ez a rejtély arra utalhat, hogy a Tejút szatellitjei között egyaránt megtalálhatók régi, inaktív és új, aktív csillagképződést mutató galaxisok” – jegyezte meg Wechsler.

A SAGA felmérés további érdekes összefüggéseket is feltár, és a jövőbeni spektroszkópiai vizsgálatok célja, hogy részletesebben megértsék a sötét anyag és a galaxisdinamika szerepét a szatellit galaxisok fejlődésében. Ahogy Wechsler megjegyezte: “A SAGA mára a galaxisok és a világegyetem megértésének mércéjévé vált. Bár már 101 galaxist feltérképeztünk, még mindig rengeteg felfedeznivaló vár ránk.”

Fedezd fel a Tejút rejtélyeit, és nézd meg, hogyan formálja Földünkkel való kapcsolatunk a galaxisok statisztikáját! A következő lépésekkel talán te is hozzájárulhatsz a titkok megfejtéséhez!