Világ

Fedezd fel a világ legritkább drágakövét: a kyawthuit titkai

2024-12-07

Szerző: Éva

2010-ben, a mianmari drágakőkutató, Dr. Kyaw Thu egy kis felfedezést tett Mogok város piacán. Egy apró, vörössárga árnyalatú ásvánnyal találkozott, amelyet kezdetben scheelitnek, azaz kalcium-volfrámnak gondolt, és ezért megvásárolta. Amikor azonban otthon elkezdte megcsiszolni, fölismerte, hogy egy teljesen szokatlan ásvánnyal van dolga.

Dr. Kyaw Thu később elmondta: "A terepmunka és a Khanae piacon tett látogatásaim alapján tudtam, hogy ez a kő különös. Mikor visszatértem Yangoonba, megvizsgáltam, és megállapítottam, hogy más, mint bármilyen ismert drágakő."

Miután nem tudta kideríteni, hogy mi lehet az, a kövecskét elküldte az Amerikai Gemológiai Intézet thaiföldi központjába. A szakértők megállapították, hogy az ásvány valójában BiSBO4, vagyis bizmut-antimonid egy eddig ismeretlen szerkezetű változata, a Bi3+SB5+O4.

A vörössárga színének köszönhetően a kyawthuit könnyen összetéveszthető topázzal vagy borostyánnal. E különleges drágakő mindössze 0,3 gramm súlyú (1,61 karát), és a megjelenése miatt kyawthuit névre keresztelték, a neve a megtalálójához kapcsolódik.

A köven lévő sötét narancssárga színű fehér vonal vegyület figyelemre méltó – ez a csik, amelyet a kő érdessége hagy, különleges jelenség. A belsejében cseh alakú zárványok találhatók, amelyek az ásvány keletkezése során jöttek létre.

Geológusok szerint az ásvány magmás eredetű, és valószínűleg a környéken gyakori vulkáni kőzetből, a pegmatitból származik, amely nagyobb kristályokat is tartalmaz. A kyawthuitban előforduló ásványi nyomok – mint például titán, nióbium, wolfram és urán – további bizonyítékokat szolgáltatnak erre a feltételezésre.

A laboratóriumi kísérletek azt is bizonyítják, hogy a bizmut-antimonid kristályok a hűlő magmának kb. 800-1000 °C közötti hőmérsékleten keletkeznek. Azonban a különleges kémiai konfigurációhoz szükséges konkrét körülmények még mindig ismeretlenek.

A kyawthuit olyan ritkaság, hogy az értékét pénzben nem lehet kifejezni; sokkal inkább felbecsülhetetlen. Például a világ második legritkább drágaköve, a szintén Mianmarból származó painit karátja 50-60 ezer dollárra rúg.

A világ egyetlen példányát a Los Angeles megyei Természettudományi Múzeumban őrzik, ahol a látogatók csodálhatják ezt a különleges kincset. Az érdeklődőket nemcsak a kő ritkasága, hanem lenyűgöző tudományos háttere is vonzza, és érdemes ellátogatni a múzeumba, hogy megismerkedjenek e csodálatos drágakő történetével.