A NASA Gulfstream III kutatórepülőgépe áprilisi küldetése során egészen meglepő eredményekkel zárult, ami a klímaváltozás és a fortélyos katonai projektek határvonalán egy új fejezetet nyithat. Chad Greene, a NASA tudósa és csapata a Pituffik Űrbázisról indult útnak, hogy feltérképezzék a Grönland jégborította terület vastagságát, amikor váratlanul egy régi, mélyen a jég alatt rejtőző katonai bázis nyomaira bukkantak, amely nem szerepelt a kutatási terveik között.

A titkos bázis, amit "jég alatti városként" is emlegetnek, a Camp Century néven ismert katonai kutatóbázis, melyet az Egyesült Államok hadserege 1959-ben kezdett el építeni. Ez a bázis nem csupán egy egyszerű katonai létesítmény volt, hanem az úgynevezett Jégféreg projekt (Project Iceworm) titkos részeként valósult meg, amelynek célja nukleáris rakéták telepítése volt a grönlandi jég alatt, hogy készüljenek az esetleges szovjet támadásra.

Az építmény 1967-ben történő elhagyása óta a környezetbe rejtve várta, hogy a technológiai fejlődés új fényt vessen rá. A NASA kutatói a legújabb radar technológiáikkal most képesek részletes térképet készíteni a jég alatti struktúrákról, ami a jövőben segítheti a bázis állapotának nyomon követését.

A Camp Century jég alá temetett emléke azonban nem csupán a múlt titkait rejti. A bázis környezetében található veszélyes anyagok komoly problémát jelenthetnek. A kutatások alapján közel 200 ezer liter dízel üzemanyag és 24 millió liter szennyvíz is található a jég alatt, ami hatalmas környezeti katasztrófát okozhat az olvadás következtében. A szakértők figyelmeztetnek arra, hogy ha a jég tovább olvad, ezek az anyagok a közeli területeken hatalmas szennyezést okozhatnak, és akár 2090-re a felszínre kerülhetnek.

A klímaváltozás folyamata miatt tehát az ilyen felfedezések kulcsfontosságúak, hiszen a jég vastagságának pontos mérése segíthet jobban megérteni, hogyan reagálnak a jégsapkák a globális felmelegedésre, és milyen hatásai lesznek ennek a földi életre. A NASA kutatói számára egyértelmű, hogy a jég alatti kulcsfontosságú információk feltárása nem csupán tudományos érdeklődés, hanem a jövőnk védelme érdekében is elengedhetetlen.