Felkészülhet-e a magyar lakosság a háborús helyzetekre?

Orbán Viktor tavaly júniusban figyelmeztetett, hogy aki azt állítja, hogy nincs közvetlen háborús veszély, az becsapja az embereket. A háborús veszélyek fokozódása miatt egyre több országban indították el a lakosság felkészítését, tanulmányozva a svéd, norvég, finn, német és belga példákat.

Svédország nemrégiben egy 32 oldalas kedvezményezett füzettel bővítette lakóinak tudását, „Ha jön a válság vagy a háború” címmel. A füzete hangsúlyozza, hogy a kollektív védelem kulcsszerepet játszik az ország függetlenségének megőrzésében. Hasonló javaslatokkal élt Norvégia is, amely negyvennyolc órán belül egy provizórikus élelmiszerszükségletet javasolt a polgároknak, minden háztartás számára. A norvég hatóságok kifejezetten ajánlják a gyógyászati készletek, például jódtabletták tárolását is.

Finnország kiterjedt online útmutatóval látta el állampolgárait, amely a különféle válsághelyzetekre, beleértve a háborús konfliktusokat, a víz-, áramkimaradásokat és az erdőtüzeket is kitér. Németország a nyilvános bunkerhelyeinek számát kívánja növelni, mivel a hivatalos becslések szerint alig 600 menedékhely van az országban. A német kormány a bunkerépítésekről és más védelmi beruházásokról is intézkedéseket tervezett az utóbbi időszakban.

Belgiumban jelentős kampányt indítottak a lakosság vészhelyzeti felkészítésének érdekében, valamint Hollandiában is hasonló intézkedések várhatók. Lengyelország különösen aktívan dolgozik a fiatalok edukálásán is, a gyerekeket evakuálási eljárásokba vonják be, hogy tudják, miben kell megbízniuk vészhelyzet esetén.

A magyar kormány viszont eddig nem mutatott hasonló irányvonalat, miközben a helyzet sürgetővé válik. A Honvédelmi Minisztérium kérdéseire eddig nem érkezett válasz részben azért, mert Magyarországon sok esetben már évek óta veszélyhelyzet van érvényben. 2023 őszén ugyanakkor felkerült a kormány honlapjára egy dokumentum, amely a védelemgazdálkodásról szól, de konkrét lépésekről a lakosság védelme érdekében nem tesz említést.

A kormány eddigi lépései – például hosszú évek óta tartó háborús veszélyhelyzetek – mögött sokan a proaktív intézkedések hiányát látják. Az, hogy más európai országokban a lakosság felkészítése teret nyert, a magyar polgárok közt is felháborodást keltett, hiszen sokan úgy érzik, hogy nem kaptak kellő tájékoztatást, és EU-s állampolgárként nem érzik a biztonságot. A lakosság civil ébersége és felkészültsége pedig kulcsszerepet játszhat majd a jövőbeli nehéz idők során. A közösség véleménye is megoszlik az ügyben; sokan arra figyelmeztetnek, hogy sürgető szükség lenne a kormány aktívabb fellépésére a lakosság védelme érdekében.