A legfrissebb kutatások szerint a vérben található fehérjék nem csupán különféle egészségi állapotainkról árulkodnak, hanem képesek lehetnek megmutatni az agy életkorát is, illetve azt, hogy ez hogyan viszonyul a tényleges életkorhoz. A New Scientist által idézett tanulmány fontos áttörést hozhat a neurodegeneratív betegségek korai diagnózisában.

Korábban végzett kutatások, amelyek a vér biomarkereinek agyi életkorra gyakorolt hatását vizsgálták, általában kis léptékűek voltak, általában 1000-nél kevesebb résztvevővel. A mostani kutatás során a kínai Fudan Egyetem kutatói, Wei-Shi Liu vezetésével, a UK Biobank közel 11 ezer felnőttjének MRI-vizsgálati adatait elemezték, hogy pontosabb képet kapjanak.

A kutatók egy mesterséges intelligencia (AI) algoritmust fejlesztettek ki, amely képes volt megállapítani az alanyok agyterületeinek mérete és a régiók közötti kapcsolatok alapján azok életkorát. Az AI-modell rendkívüli pontossággal, 2,7 évnyi eltéréssel teljesítette a feladatot.

Ezután a tudósok egy másik csoportot is megvizsgáltak, amely 4700 főből állt, átlagosan 63 évesek voltak. A kutatás célja a kognitív öregedés előrejelzése volt, és így az életkorok összevetésével a szakértők előre jelezhették az agy öregedésének dinamikáját.

Az agyi életkor és a tényleges kor közötti eltérés mérése mellett a kutatók 13 olyan fehérjét is azonosítottak, amelynek szintje jelentős összefüggésben áll a kognitív állapot javulásával vagy romlásával. Ebből 8 fehérje szintje megemelkedett az alanyok vérében, míg 5 fehérjéé csökkent, amikor a becsült és a tényleges életkor közötti különbség nőtt. Ezek az eredmények alapján javasolják, hogy a jövőbeli kutatások során a fehérjék elemzése fontos eszközzé válhat az időskori betegségek megelőzésében és kezelésében.

A kutatás következő lépéseként a tudósok szeretnék további betegcsoportokat bevonni, hogy a fehérjék és az agy öregedése közötti kapcsolatot szélesebb körben is vizsgálhassák. Ez a felfedezés óriási lépést jelenthet a szellemi egészség megőrzése érdekében.