A szervátültetés világa rendkívüli változásokon ment keresztül az elmúlt évtizedekben, kezdve a vesekezelésektől egészen a legbonyolultabb szívtranszplantációkig. Az orvosi fejlődésnek köszönhetően rengeteg ember életét mentették meg az átültetési eljárások, de felmerül a kérdés: valóban csak a szervet kapja meg az új gazda, vagy valami többet is átvihet a donor?

A modern orvostudományban egyre többen érdeklődnek a szervátültetések rejtélyeiről. Számos esetről számoltak be, ahol a szervtulajdonosok életében váratlan változások következtek be a műtét után. Például a megszokott ízlésük, zenei preferenciáik, sőt még a személyiségük is megváltozott.

Egy friss kutatás, amely 2024-ben készült, különösen figyelemfelkeltő eredményekkel szolgált a szívátültetettek körében. Szívátültetésen átesett betegek nyilatkoztak arról, hogy a műtét után furcsa új étkezési szokások alakultak ki náluk. Esetenként olyan zenei ízlésre tettek szert, amely korábban teljesen távol állt tőlük.

A magánéletük is változásokon ment keresztül, hiszen egyesek szexuális orientációjául is megváltozott az átültetést követően.

A kutatók egyre inkább azt feltételezik, hogy ez nem csupán a fiziológiai hatások következménye. Egyes állítások szerint a donorok emlékei is átkerülhetnek új gazdájukba. Egy 2002-es tanulmány a Journal of Near-Death Studies-ben bemutatott egy érdekes esetet, amelyben egy fiatal nő, aki szívátültetést kapott, sosem evett korábban csirkefalatokat, ám a műtétet követően képtelen volt ellenállni ennek a gyorsétterem ételnek. A kutatások során kiderült, hogy a donor zsebében éppen csirkefalatokat találtak a halála idején.

A kérdés, hogy hogyan is kommunikál a szív az aggyal, számos tudós fantáziáját megmozgatta. Egyes elméletek, mint például a sejtmemory, azt sugallják, hogy a sejtek olyan tapasztalatokat, emlékeket tárolnak, amelyek a donor életében jelentős szerepet játszottak, és ezeket átadhatják az új gazdának.

Ezen kívül az epigenetikai változások is kulcsszerepet játszanak, hiszen a génjeink kifejeződése változhat a környezeti tényezők hatására. Tehát a donor szíve nemcsak egy szerv, hanem potenciálisan a donor genetikai jellemzőit is magával hozza.

A számos kutatás és tanulmány ellenére a szívátültetés utáni emlékezetátvitel mechanizmusai még mindig nem teljesen világosak. Az egyetlen biztos dolog az, hogy a szívátültetés nem csupán fizikai beavatkozás. Az új szerv fogadása, a gyógyulás és az érzelmi hatások mind-mind befolyásolják az átültetett személy életét.

A szakemberek most olyan új kérdésekre keresik a válaszokat, mint hogy valójában mit is kapunk a donoroktól? Érzelmeket, emlékeket, új ízlésvilágot, vagy talán egy teljesen új személyiséget is? További kutatásokra lesz szükség a szervintegráció és az emlékezetátvitel bonyodalmainak feltárásához. Az eddigi eredmények azonban már most is hozzájárulhatnak a szervátültetettek életminőségének javításához.