A közelmúltban a KSH által közzétett havi kereseti adatok óriási vitát generáltak a közösségi médiában, vegyes reakcióval találkozva: 300-400 nevető emoji és 200-300 hitetlenkedő komment jelezte az emberek kerekedő szkepticizmusát. Sokan azt kérdezik, vajon mennyire valós az a bruttó átlagkereset, amely 600-700 ezer forint körüli, és valóban ilyen szinten van-e a magyar jövedelem.

A valóság más

Egy dolog biztos: a valóság más. A KSH részletes béradataiból kiderült, hogy tavaly a dolgozók 65,5%-a kevesebb pénzt vitt haza, mint az átlagnak hitt bér. Ebbe a bérbesorolásba belejátszik, hogy ami sokak szerint átlagkereset, az valójában a medián bér, ami azt jelenti, hogy a dolgozók fele kevesebbet, míg a másik fele többet keres.

Figyelembe kell venni, hogy a legjobban keresők 10-20%-ának bérszintje emeli meg az átlagot, így a többség azt érezheti, hogy ők alulértékeltek. Az alábbiakban részletezve van, mennyire nagyok a jövedelmi különbségek.

A legrosszabbul kereső munkavállalók havi bruttó 226 ezer forintot kerestek tavaly, míg a legjobban kereső 10% bruttó 1 millió 833 ezer forintot keresett. A kereseti decilis rendszer segítségével világosan látható, hogy a jövedelmek egyenlőtlenül oszlanak el, hiszen a tizedek között akár nyolcszoros különbségek is akadnak.

A jövedelmi különbségek csökkenése

Az elmúlt két évben azonban a leggyengébb jövedelműek bérének emelkedése miatt a jövedelmi különbségek csökkenéséről is beszélhetünk, ami reményt nyújt a jövőre nézve. Érdekes, hogy 2022-ben a legfelső tized a legalsónak még a kilencszeresét kereste, míg most a különbség csökkent.

Sokak számára a nagy kérdés az, hogy a következő években hogyan alakul a bérszínvonal. A minimálbér 9%-os, a garantált bérminimum pedig 7%-os emelésével a különbségek tovább csökkenhetnek a képzetlen minimálbérrel foglalkoztatottak és a szakképzettek között.

Új adatok a bérviszonyokról

A KSH idei adagolásának újdonsága, hogy immár a legkisebb cégek is bekerültek a statisztikába, így valósabb képet kapunk a bérviszonyokról. A legutóbbi adatok szerint a bruttó átlagbér az alacsony jövedelmek révén is nőhetett, ami elősegíti a bérkörülmények javulását.

Ennek ellenére a munkaerőpiacon tapasztalt feszültségek továbbra is kihívást jelentenek, és a cégvezetők, makrogazdasági szakértők együtt keresnek megoldásokat a bérnövekedés fenntartására, amely segíthet a munkaerő megtartásában és a gazdaság fejlődésében. Az előttünk álló hónapok jelentős változásokat hozhatnak a bérpiacon, és figyelhetjük, hogyan reagálnak az emberek és a munkaadók a tapasztalt helyzetre.