Gulyás Balázs, a HUN-REN Magyar Kutatói Hálózat elnöke a Telexnek adott interjújában hangsúlyozta, hogy a kormányzati tárgyalások során a szervezet hatékonyabb érdekvédelme érdekében van szükség az átalakításra. Hétfő este a HUN-REN javaslatot nyújtott be az Országgyűlésnek a hálózat finanszírozásának és működésének átalakításáról, amely ellen már régóta tiltakozik az Akadémiai Dolgozók Fóruma (ADF).

Az ADF állítja, hogy a javaslatot a miniszterelnök-helyettes, Semjén Zsolt és Hankó Balázs miniszter úgy nyújtották be, hogy a kutatókkal nem egyeztettek. A kutatók attól tartanak, hogy a kormány az MTA egykori kutatói hálózatát gyakorlatilag privatizálni kívánja.

Gulyás Balázs biztosította a közvéleményt, hogy a HUN-REN új jogi státusza nem vonatkozik a közfeladatokat ellátó alapítványokra, és hogy a törvényalkotás során nem tervezték a KEKVA-típusú strukturális változásokat. Az új törvény értelmében a HUN-REN sui generis jogi személy lesz, amely egyedi jogállással rendelkezik, és így a nemzetközi példákhoz hasonlóan fog működni.

Továbbá, az elnök kifejtette, hogy az átszervezés során nemcsak a vezetőket, hanem sok kutatót is bevontak a folyamatba, és közel száz nemzetközi szakértő közreműködésével értékelték a hálózat működését. Emellett gyakori stratégiai workshopokat is tartottak, ahol a kutatók a jövőbeli céljaikat és a működés fejlődését vitatták meg.

A HUN-REN átalakításának célja, hogy egységes jogi személyként tudjon fellépni a kormányzati tárgyalások során, mivel korábban 21 jogi személlyel kellett tárgyalnia. Gulyás Balázs szerint ez a változás lehetővé teszi, hogy a hálózat koncentráltan képviselje a kutatóintézetek érdekeit, és ezáltal gazdaságosabban tudja biztosítani a forrásokat.

A HUN-REN jövője tehát egyre inkább a kérdésekkel teli, és a kutatók érdekeinek védelme érdekében a társadalmi diskurzus és az együttműködés kulcsfontosságú.