Ahogy arról már korábban hírt adtunk, az Ügyfélkapu+ és a Digitális Állampolgárság mobilalkalmazás (DÁP) 2024. január 16-tól átveszi az Ügyfélkapu szerepét, így a magyar állampolgároknak kevesebb mint két hónapjuk maradt a váltásra. A helyzet azonban nem ennyire egyszerű, ugyanis szakértők szerint sem a rendszerek, sem a felhasználók nem állnak készen a migrációra. Az IdomSoft, a rendszert fejlesztő cég viszont határozottan kijelentette, hogy a január 16-i határidő nem vitás.

Korábban egy adószakértő is megjegyezte: „a különböző ügyfélkapu regisztrációkhoz több eszköz (mint például okostelefon) csatlakoztatható.” Ezzel párhuzamosan egy eszközhöz tetszőleges számú ügyfélkapus regisztráció rendelhető hozzá. Ez például azt jelenti, hogy egy könyvelőcég egyetlen okostelefonjához hozzárendelheti összes ügyfelének ügyfélkapuját. A probléma tovább bonyolódik, mert az Ügyfélkapu+-regisztrációt nemcsak az ügyfél eredeti jogosultja tudja elvégezni, hanem bárki, aki rendelkezik a szükséges azonosító adatokkal.

A szakértők rámutattak, hogy a jelenlegi rendszer problémái nemcsak technikai jellegűek, hanem jogi és biztonsági aggályokat is felvetnek. Az új rendszer bevezetése alatti átmeneti időszakban a csalások és visszaélések lehetőségei csak növekednek. Egyre többen panaszkodnak arról, hogy egyértelmű információhiány áll fenn a regisztráció és az azonosítás folyamatáról. A DÁP-alkalmazás jelenlegi rendszerében a személyes adatokat nem biztonságosan kezelik, amely felveti a kérdést, hogy vajon mit tesz a kormány a felhasználók védelmért.

Az IdomSoft reagálása, hogy a regisztrációs és azonosítási folyamatok jól működnek, több felhasználó visszajelzése nélkül máris ellentmondásba került. Sokan tapasztaltak kimaradásokat, hibás üzeneteket a rendszer használata során, és a kormányablakokban is egyre több panasz érkezik a rendszer elavultságára és a nehezen kezelhető feltételekre.

Mindezeken túl, különösen aggasztó, hogy a tervezett rendszer 2025-től már nem támogatja az e-személyivel történő azonosítást, amely számos felhasználó számára hátrányos helyzetet eredményez. Sokan kérdezik jogosan, hogy vajon azok, akik nem használják az okostelefonokat, hogyan intézik majd ügyeiket.

Nem meglepő, hogy az emberek félelmüket fejezik ki a technológiai váltás során: az elmúlt évtizedek tapasztalatai azt mutatják, hogy az állami online rendszerek gyakran nem a felhasználói élményt helyezik előtérbe, ami megnehezíti a rendszerek elfogadását. További aggályok merülnek fel a kormányzati informatikai rendszerek átláthatóságával és biztonságával kapcsolatban, amely nemcsak technikai, hanem etikai kérdéseket is felvet. Az ügyfelek és ügyintézők között kialakult feszültség tovább növeli az ügyfelek bizonytalanságát, akik most már nemcsak az új rendszer, hanem a saját személyes adataik védelme miatt is aggódnak.