A rák a szív- és érrendszeri betegségek után a második leggyakoribb halálozási ok Európában, évente 1,2 millió ember veszti életét túlnyomórészt rosszindulatú elváltozások miatt. Jelenleg 2,6 millió embernél diagnosztizálják a betegséget, de az orvostudomány dinamikus fejlődése az onkológiában forradalmi előrelépéseket hozott. A tavalyi évhez képest számos új módszer és terápia mutatott kedvező eredményeket, amelyek lehetővé teszik, hogy az áttétes tüdő- vagy emlőrák krónikus betegségként kezelhetővé váljon.

Kovács Krisztina, a szakértő hangsúlyozta, hogy a betegség korai felismerése jelentősen javítja a kezelési eredményeket, és a többségében megelőzhető lehetőségeket is biztosít. Az Európai Rákellenes tervben hangsúlyt kapott, hogy az onkológiai megbetegedések 40%-a megelőzhető lenne, aminek alapja a helyes életmód fenntartása, a dohányzás, a mértéktelen alkoholfogyasztás elkerülése, és az elhízás csökkentése. Különös figyelmet kell fordítani a méhnyakrák megelőzésére is, amelynek gyermekkorban történő HPV elleni védőoltás révén van kulcsszerepe. Cél, hogy a 15 év körüli korosztály átoltottsága elérje a 90%-ot.

Ausztráliában, ahol korábban kezdték el a kampányt, már várható, hogy a méhnyakrák eltűnhet a következő évtized végére. Kovács Krisztina hozzáfűzte, hogy a felnőttek esetében is hatékony a védőoltás a rák megelőzésében, így fontos a tájékoztatás ezen a területen is.

A rákellenes mRNS-vakcinák, amelyek alkalmazása főleg melanomás betegeknél és áttétes tüdőráknál található, új reményt adnak. Jelenleg hét országban folynak klinikai vizsgálatok, amelyek 2027-2029 között várhatóan befejeződnek. A helyi orvostudomány dinamikus fejlődése azt mutatja, hogy a mRNS vakcina technológiája jelentős előrelépést hozhat a rák gyógyításában, pótolva a személyre szabott kezeléseket.

A daganatos szövetek sajátos mutációinak azonosításához szövetminták DNS-szekvenálását végzik, majd ezen alapulva készülnek el a daganat antigénjeit megcélzó vakcinák. Az orvosigazgató jelezte, hogy a humán klinikai fázisban a legelőrehaladottabb stádiumú betegek kerülnek be a kutatásokba, de a korai terápiák alkalmazása a jövő szempontjából kedvezőbb kimenetelű gyógyulást eredményezhet.

A modern diagnosztikai eljárások révén és a korai stádiumban észlelt daganatok kezelésének mielőbbi alkalmazásával nemcsak az egészségügy, hanem nemzetgazdasági szinten is előnyösek, hiszen a súlyosabb esetek kezelése hosszabb ideig tart és költségesebb. Az MSD anyavállalata, a Merck, amely az Egyesült Államokban van, segíti ebben a folyamatban a magyar betegeket, hogy hamarabb részesülhessenek új kezelési lehetőségekben.

A Semmelweis Egyetem Onko-intervenciós Részlegén egy innovatív radiológiai beavatkozást végeznek, amely Holmium-166 izotóp és új, Magyarországon eddig nem alkalmazott Ittrium-90 izotóp felhasználásával valósul meg. Ez a módszer hatékonyan kordában tarthatja a májdaganatokat a transzplantációra váró betegeknél. A kezelés során a betegnek csak minimális kellemetlenséget kell elviselnie, legfeljebb egy tűszúrást érez, másnap már el is hagyhatja az intézményt. Az eljárás környezetre gyakorolt hatása minimális, ugyanis az izotóp nem távozik a szervezetből, és sugárzás szintje is igen alacsony.

A legérdekesebb újítás az ADC-kemoterápia, amely biológiai gyógyszerek új generációját képviseli. Ezen eljárás során az antitestek közvetlenül irányítják a daganatokhoz a hatóanyagokat, miközben minimalizálják a környező szövetek károsodását. Az FDA tavaly hagyta jóvá ezt a kezelési módot, így a rákos betegek túlélési esélyei jelentősen javulhatnak. Az ereken belüli beavatkozások különösen ígéretesek, és a jövő rákkezelései számos új lehetőséget rejtenek magukban.