Az Építési és Közlekedési Minisztérium nyilatkozata szerint a Parlament elé került törvényjavaslat értelmében a MÁV tulajdonrészének minimuma 10%-ra emelkedik, ám érdekes módon ez csak az alsó küszöb, amely alá nem csökkenhet jövőbeli projektek esetén sem. A minisztérium célja, hogy a kötelező minimum helyett 25%-os részesedést érjen el a vasúttársaság a projektcégekben, miközben az állomások teljes területe az állam tulajdonában marad.

Ez a javasolt modell nem csupán a jelenlegi helyzetet igyekszik stabilizálni, hanem valós fejlődést hozhat a közlekedés modernizálása terén is. Ha például 1997-ben a MÁV nem adta volna el a Westend területét 3 millió euróért, hanem közös vállalkozásba vonja be, akkor most a vállalat 25%-os részesedéssel bírhatna egy 600 millió eurót érő cégben. Az éves bevételek tízmilliárdokban mérhetők, ami hatalmas forrást jelentene a vasút modernizálásához és az állomások rekonstrukciójához.

Vitázy Dávid fővárosi képviselő nemrégiben felvetette, hogy az említett 10%-os tulajdonrész gyakorlatilag szimbolikus, és most valóban felmerül a kérdés: vajon miért nem mer a MÁV ennél többet? Vitázy előzőleg azt is megjegyezte, hogy a képviselőtestületek felelősségteljes bérleti megállapodásokra és a közvagyon védelmére kellene, hogy összpontosítsanak.

A fővárosi közgyűlés döntésével kapcsolatban a Városliget környékének fejlesztésére irányuló pályázatok terén is szükség lesz a figyelemre, mivel a Kormány szándéka szerint a vasúti ingatlanok magánkezelésbe kerülhetnek, ami a jövőbeli városfejlesztési projekteket fenyegetheti. Ezen a ponton Soproni Tamás, Terézváros momentumos polgármestere kifejezte aggodalmát, hogy ez ellehetetlenítheti a Podmaniczky park megvalósítását, ami évek óta napirenden van.

Már most is érzékelhető, hogy Budapest legnagyobb pályaudvarain, mint a Déli, Nyugati és Keleti, évtizedes ingatlanpanama zajlik. Lázár János utasítására a MÁV 99 évre adná ki e pályaudvarok ingatlanhasznosítását egy kiírás keretében, amivel a város arculata grundtalanul megváltozhat. A várakozások szerint a jövő évi fejlesztési tervek jelentős hatással lesznek Budapest közlekedési rendszerének átalakítására a modernizáció, racionalizálás és a közszolgáltatások javítása érdekében.

A minisztérium egyértelműen jelezte, hogy a pályázatok a vasúti épületekre vonatkoznának, kereskedelmi célú hasznosításon keresztül, ugyanakkor a zöldfelületek megóvása érdekében mindent elkövetnek. A jövő tehát nem csupán a projektcégek sikerén múlik, hanem a megfelelő törvényi keretek megteremtésén is, mely biztosítja a főváros érdekeinek védelmét. A főváros jövője most dől el! Mi történik, ha a kormány nem hallgat a lakosság aggodalmaira?