A legújabb adatok szerint a magyar GDP a harmadik negyedévben ismét csökkent, jelentősen alulmúlva a piaci várakozásokat, mivel 0,7%-kal esett vissza az előző negyedévhez képest. Az Egyensúly Intézet előrejelzése alapján 2023-ra a gazdaság növekedésére számítani lehet, azonban az ütem a korábban becsült 1,5%-nál alacsonyabb mértékben, körülbelül 0,6%-kal fog növekedni 2024-ben. A következő években, 2025-re akár 2,2%-os, 2026-ra pedig 2,6%-os GDP növekedés is várható, de az már a kormányzati célkitűzésektől elmarad, amelyek 3% feletti bővülést irányoznak elő.

A növekedés motorjának a fogyasztás ígérkezik, mivel a háztartások a korábbi inflációs sokk következtében elvesztett megtakarításaikat 2024-re újraépítik, így a jövő években várható reálbér-emelkedés szintén kedvező hatással lesz a fogyasztás élénkülésére. A várható választási év, 2026 előre láthatóan kiszélesíti a fiskális politikát is, ami a háztartások fogyasztási hajlandóságát serkentheti.

A beruházások fokozatos növekedésére a külföldi befektetések és az EU-s források belföldi folyósításának várható felgyorsulása adhat alapot, viszont ez az import bővülésével együttjáró exportpiaci kereslet csökkenését is eredményezheti. Az Egyensúly Intézet előrejelzése szerint az infláció 2025 közepéig csökkenésre számíthat, majd ismét emelkedésnek indul. A 2024-es átlagos áremelkedés 3,9% körüli értéket mutat, ami 2025-re 3,2%-ra csökken, de 2026-ra 4,9%-ra nőhet.

A jövő évi csökkenési trendet a gyenge belső kereslet, a szigorú monetáris politika és a globális dezinflációs környezet is befolyásolja. Az információ szerint 2026-hoz közeledve a fiskális és monetáris politikai lépések segíthetik a kereslet élénkítését.

A monetáris politika szigorú, ami továbbra is lassítja a gazdaságot. A jegybank egy nehéz helyzetben van: a reálgazdasági helyzet indokolná a kamatvágást, de az árfolyam stabilitását kockázatot jelent a további csökkentés. Az Egyensúly Intézet nem vár kamatcsökkentést a jelenlegi jegybanki vezetéstől, viszont a 2025 márciusától hatalomra kerülő új vezetés lazíthat a monetáris politikán.

A forint gyengülése folytatódik, a reálárfolyam jelenleg egyensúlyi szintje felett helyezkedik el, ami tovább rontja az exportőrök és a fogyasztók helyzetét. Az export gyenge teljesítménye és a külföldi vásárlások hirtelen növekedése is hozzájárul a forint gyengüléséhez, mivel a szomszédos országok boltjaiban tapasztalt vásárlásokérték 2022 és 2023 között megduplázódott. Az elemzések szerint 2025-ben a várható euró-forint árfolyam 412-419 forint között fog mozogni, míg 2026-ban 418-432 forint körüli sáv várható.

A munkaerőpiacon is érezhető a gazdaság gyenge teljesítménye: az aktuális adatok szerint a foglalkoztatás enyhén csökkent, a munkanélküliség pedig növekedett. A következő években a kereslet növekedése miatt a foglalkoztatottság emelkedésével számolnak, de a munkaerőpiac feszessége lendületének csökkenhet. A reálbér-növekedés üteméhez képest 2024-2026 között a közszolgáltatások terén a reális bérek emelkedése elmarad.

Összességében a gazdasági növekedés beindulására lehet számítani, de a bérnövekedés esetleges lassulása és a magas államadósság is nehezítő tényező lehet a következő években.