Moszkva bábállamai

A nemzetközi közösség által Grúziához tartozónak tekintett Abházia függetlenségét csupán öt állam ismeri el: Oroszország, Venezuela, Nicaragua, Nauru és Szíria. Az elismerés sorsa kérdéses, hiszen Bassár el-Aszad szíriai elnök politikai helyzete bizonytalan. Két másik, szintén Moszkva által támogatott, nemzetközileg el nem ismert régió, Dél-Oszétia és a Dnyeszter Menti Köztársaság (Transznisztria) is támogatja Abházia önállóságát.

Ezek a régiók hasonló sorsra jutottak: noha Dél-Oszétia és Abházia Grúziához tartozik, a jelzett országok nem gyakorolnak ellenőrzést Területük felett. A Szovjetunió felbomlása után Transznisztria Moldova függetlenedésével, míg Dél-Oszétia és Abházia Grúziával folytatott fegyveres konfliktusok nyomán kezdtek harcolni függetlenségükért. A háborúkat követően orosz katonák maradtak ezeken a területeken, hivatalosan „békeőrökként” működve.

Az orosz hatalom számára azonban a békefenntartás inkább ürügy a befolyás gyakorlására, mintsem a stabilitás biztosítása. E három „fagyott konfliktus” lehetőséget biztosít Moszkva számára, hogy megakadályozza Moldova és Grúzia NATO-tagságának komoly felmerülését. Abházia, Dél-Oszétia és Transznisztria lényegében orosz bábállamként működik, amire az is utal, hogy a lakosság jelentős része orosz állampolgárságot kapott.

Abházia függetlenségi harca

Abházia története különösen bonyolult. A terület már a középkor során független államként létezett, legutóbb az 1990-es évek elején látszott esély a függetlenedésre, amikor a grúz kormány ellen harcoló abház szeparatisták jelentős orosz támogatást kaptak. A grúz-abház háború 1992-1993 között zajlott, és súlyos atrocitásokkal járt, aminek következtében a grúz lakosság nagy része elmenekült Abháziából.

Ezek a konfliktusok nem csupán helyi, de nemzetközi feszültségeket is generáltak. Az orosz kormány többször is megerősítette, hogy támogatja a szakadár területek autonómiáját, ami hosszú távon destabilizálja a Kaukázusi régiót. A helyzet súlyosbodását mutatja, hogy Abházia függetlenségi törekvései után 2008-ban, a Dél-Oszétia feletti háború során Oroszország elismerte Abházia és Dél-Oszétia függetlenségét, reagálva a Nyugat Koszovóval kapcsolatos döntéseire.

Oroszországnak köszönhetően Abházia gazdasága szorosan kötődik Moszkvához, azonban a nemzetközi közösség általi el nem ismertség erősen korlátozza fejlődési lehetőségeit. Az Abházia feletti orosz befolyás azonban napjainkban egy újabb krízishelyzet szélére sodorta a régiót. Az orosz kormány ugyanis 2022 óta újabb politikai kampányt indított Abháziáért, amelyben ingatlanvásárlási lehetőségekkel vonzza a kínálatot Oroszország polgárai számára.

A nemrégiben benyújtott törvénytervezet, amely lehetővé tette volna orosz állampolgárok ingatlanvásárlását Abháziában, heves ellenállásba ütközött a helyi lakosság részéről. A törvénytervezet ellen tüntetések kezdődtek, ami Abházia elnökének, Aszlan Bzsaniának a lemondásához vezetett. Ezen események a terület politikai helyzetét törékennyé teszik, és az orosz hatalom mellett a helyi lakosság harcát is bemutatják a függetlenség és a saját identitás megőrzéséért.

Az ottani helyzet nemcsak politikai, hanem gazdasági vonatkozásokban is komoly aggályokat vet fel, hiszen Abházia gazdasága rendkívüli mértékben függ Oroszországtól. Az Abházia kormányának lakosságmegőrzési politikája kulcsfontosságú, hiszen a támogatások csökkenése és az oroszok elvándorlása súlyosan érintheti a régiót. A kérdés már nemcsak a függetlenségről szól, hanem a jövőről is, amelyet a helyiek küzdelme alakít majd.