Hatalmas politikai turbulencia jellemzi Törökországot, ahol Recep Tayyip Erdogan, az ország elnöke, szerdán hajnalban őrizetbe vette fő politikai ellenfelét, Isztambul polgármesterét, Ekrem İmamoğlut. A vádak korrupcióra és terrorizmusra vonatkoznak, de hogy ezek mennyire megalapozottak, az kérdéses. A politikai elemzők szerint ez a lépés nem csupán az ellenzék, hanem a gazdaság szempontjából is súlyos következményekkel járhat.

İmamoğlun letartóztatása mindössze néhány nappal az előtt történt, hogy a legnagyobb ellenzéki párt, a Köztársasági Néppárt (CHP) előválasztást tartott volna, ahol nagy valószínűséggel őt választották volna meg elnökjelöltnek. Ezen kívül az Isztambuli Egyetem nemrég bejelentette, hogy érvényteleníti İmamoğl diplomáját, ami akadályozhatja politikai ambícióit, hiszen elnökjelöltként indulni nem tud diplomával.

Az őrizetbe vétel hatására Isztambul kormányzósága a közrend fenntartása érdekében március 23-ig felfüggesztette a demonstrációk jogát, ami szintén jelezheti az ország politikai feszültségét. Az események nyomán a feszültség már a tőzsdére is rányomta a bélyegét, hiszen a török tőzsde óriási, 6%-os mínuszba került, ami miatt ideiglenesen fel is függesztették a kereskedést. A fordulat különösen érzékenyíti a belföldi befektetőket, akik a rizikós politikai helyzetben sürgősen reagálnak a piaci változásokra.

Erdogan lépései a török lírára is hatással voltak, ami kezdetben 14,5%-ot esett a dollárral szemben, de azóta a veszteség 7%-ra csökkent. Ez a helyzet nemcsak a török gazdaságra, hanem a forintra is kihathat, mivel a befektetők szokás szerint a biztonságosabb eszközöket keresik, ami a dollár erősödését és a forint gyengülését eredményezi.

Wolfgano Piccoli, a Teneo londoni szakértője megjegyzi, hogy a jelenlegi események nemcsak az ellenzék ellen irányulnak, hanem olyan kulcsfontosságú üzleti szereplők ellen is, akik jelentős szerepet játszanak az ország gazdaságában. Az igazi kérdés most az, hogy Törökország végleg el fog-e mozdulni orosz irányba, vagy van még remény a demokratikus berendezkedés megőrzésére.

William Jackson, a Capital Economics közgazdásza elsődleges veszélynek tartja a líra értékének zuhanását, amely komoly kihívások elé állítja a török jegybankot a tartós inflációs problémák közepette. Nick Rees, a Macro Research vezetője arra figyelmeztet, hogy a kereskedők jelenleg újraértékelik Törökország politikai kockázatait, és az eladási hullám folytatódik, ami tovább súlyosbíthatja a gazdasági helyzetet. Törökország gazdaságának jövője tehát kétségek között lebeg, és a következő hetekben sok múlik politikai stabilitásának helyreállításán.