Az internet fejlődése az 1990-es években számos vállalat számára vetett fel új lehetőségeket, és a közelmúltban már olyan nagy tech cégek, mint a Google, Meta és Amazon is jelentős beruházásokat hajtottak végre az új kábelek telepítése és fejlesztése terén. Ezek a tengerfenéken elhelyezett kábelek ma a globális internet gerincét képezik, és több mint 600 aktív és tervezett kábel található világszerte, összesen 1,48 millió kilométer hosszúságban. A világ adatforgalma – beleértve hívásokat, weboldalak adatait és pénzügyi tranzakciókat – döntő többsége ezeken a kábeleken halad át.

A tenger alatti kábelek karbantartása komplex feladat, mivel a létesítmények vékonyak és könnyűek, hogy könnyen hozzáférhetőek legyenek, ha javítani kell őket. Az áramlás disruptáló hatásainak minimálisra csökkentésére van szükség, hiszen egy nehéz kábelt nehéz lenne több ezer méter mélységből felhozni.

Van konszenzus a szakemberek között; a tenger alatt telepített kábelek sérüléseinek 70-80%-át emberi tevékenységek okozzák, például halászhajók horgonyzásából adódó incidensek. A kábelsérülések többsége 150-300 méteres mélységben történik, azonban a halászati tevékenység már 1500 méteres mélységben is előfordul. A Nemzetközi Kábelvédelmi Bizottság szerint évente 150-200 káresemény érinti a globális hálózatot, ám a sűrűségük miatt egyre több kérdés merül fel, hogy mennyire véletlenek ezek az események.

Ajánlott figyelni, hogy a balti párton fekvő országok az orosz-ukrán háború kirobbanása óta megsokszorozódott kábelhibákról számoltak be, amelyeket a térségben megjelenő orosz és kínai hajók aktivitásával hoztak összefüggésbe. Szakértők megjegyzik, hogy bár a szabotázs bizonyítása nehézkes, a jelek arra mutatnak, hogy a kábelsértések nem véletlenek. Az amerikai Recorded Future kiberbiztonsági cég jelentése szerint az orosz hatóságok figyelemmel kísérik az ilyen kábelrendszereket; tavaly januárban svéd hatóságok is gyanúja miatt elfogtak egy hajót, miután egy kábel megsérült, amely Svédországot és Lettországot kötötte össze.

A NATO azonnal reagált a kialakult helyzetre, és három héten belül létrehozott egy hadihajócsoportot a balti-tengeren, az ilyen jellegű incidensek elrettentésére. A kábelbehúzások okainak megértése kulcsfontosságú, mivel Oroszország számára borzasztóan fontos a biztonságos kommunikáció fenntartása. A NATO-tagállamok szemszögéből azonban a területi ellenőrzés növelése aggasztó Oroszország nemzetközi olajkereskedelme számára, és moszkvai szakértők habitussal figyelik az eseményeket. Vannak, akik úgy vélik, hogy a kábelek sérülése nem lehet véletlen egybeesés, különösen a geopolitikai feszültségek közepette, amelyeket a közelmúlt eseményei csak felerősítettek.