A kormány legújabb intézkedései célja, hogy jelentős mértékben támogassa a családok otthonteremtését, ezért bevezette az új Lakhatási Tőkeprogramot. Ennek keretében a hazai ingatlanalapok számára lakásonként 30 milliárd forint állami támogatás érhető el, ami összességében 200 milliárd forintos keretet biztosít az ingatlanpiac fellendítésére. Nagy Márton nemzetgazdasági miniszter bejelentette, hogy a program célja a lakások számának növelése és a családok könnyebb lakáshoz jutásának biztosítása.

Ezek az intézkedések rendelkezésre állnak a már meglévő programok mellett, mint a falusi csok, a csok plusz, és a babaváró hitel is, amelyek együttesen teremtik meg a lehetőséget a fiatal családok számára, hogy saját otthont vásároljanak.

Gerlaki Bence, a gazdaságfejlesztési stratégiáért felelős helyettes államtitkár elmondta, hogy a kormány a lakáspiaci helyzet javítására törekszik. Az intézkedések között szerepel az Airbnb-szabályozás szigorítása és a kedvezményes áfa meghosszabbítása. A cél érdekében lehetővé tették, hogy a saját döntésük alapján az öngondoskodási nyugdíjpénztári megtakarításokat, illetve a SZÉP Kártya egyenlegét is fel lehessen használni ingatlanvásárlásra.

A Lakhatási Tőkeprogramot a Magyar Fejlesztési Bank (MFB) támogatja, és célja a gazdasági aktivitás felerősítése, valamint a hazai lakáskínálat növelése. A program keretében a pályázaton nyertes ingatlanalapok jegyzett tőkéjének legfeljebb 70%-áig szerez részesedést az MFB, ami segíti a lakásfejlesztéseket.

A kormányzat fontosnak tartja, hogy a családok mielőbb lakáshoz jussanak, és a Lakhatási Tőkeprogram konzervatív becslések szerint akár 800-1000 milliárd forintnyi fejlesztést is generálhat a következő években. Az eddigi piaci visszajelzések arra mutatnak, hogy a program hozzájárulhat a lakásárak emelkedési ütemének mérsékléséhez, amennyiben a fejlesztők között verseny alakul ki.

Míg a tervek ambiciózusak, a lakásépítési adatok aggasztóak: 2023-ban várhatóan csupán 16 ezer új lakás épülhet fel, ami nem elegendő ahhoz, hogy a növekvő keresletet kielégítse. Hasonlóan aggasztó jelenség, hogy a lakásárak emelkedése következtében az albérletárak is nőnek, ezzel hátrányos helyzetbe sodorva a fiatal bérlőket, akik jövedelmük 40-60%-át kénytelenek lakhatásra fordítani.

A kormány szándéka, hogy a befektetések és a lakásvásárlások ösztönzésével átmenetileg kezelje a lakhatási válságot, de elengedhetetlen, hogy az intézkedéseket mielőbb, áttételesen a bérleti díjak csökkentése érdekében célozzák meg.

A Lakhatási Tőkeprogram pályázatai 2025. március 1. és december 31. között indulnak, a részletek a Nemzeti Tőkeholding Zrt. honlapján lesznek elérhetőek. Az építőipar szereplői már várják a piaci lehetőségeket, mivel a folyamat beindulásával új munkahelyek is létrejöhetnek, ami a gazdaság élénkülésének kedvez. A kormány célja világos: meg kell oldani a lakhatási problémákat, mielőtt még nagyobb válság alakulna ki.