Hivatalos gyám és örökbefogadási tanácsadó a strasbourgi bírósághoz fordult

Egy hivatalos gyám, egy örökbefogadási tanácsadó és az Oktatási Hivatal egyik munkavállalója a strasbourgi Emberi Jogok Európai Bíróságához fordult a megbízhatósági vizsgálatokat lehetővé tevő törvény miatt. Szelényi Zoltán, traumatológus főorvos és az MSZP egészségügyi kabinetvezetője korábban már kifejezte aggályait a vizsgálatok sebezhetősége miatt, amelyek sérelmet okoznak az egészségügyi dolgozók magánéletéhez és személyes adataihoz fűződő alkotmányos jogait. Az Alkotmánybíróság döntése alapján azonban ez nem talált támogatásra. Az Emberi Jogok Európai Bírósága értesítette a magyar kormányt a panasz ügyéről.

A megbízhatósági vizsgálatok célja

A megbízhatósági vizsgálatok célja eredetileg a korrupcióval és más súlyos törvénysértésekkel gyanúsított rendőrök és kulcspozíciót betöltő állami alkalmazottak lebuktatása. A vizsgálat lényege, hogy a célszemélyt fedett nyomozók tesztelik megrendezett élethelyzetekben, gyakorlatilag csapdát állítva nekik. A titkosszolgálati eszközökkel végzett nyomozás során az alanyról és környezetéről titkos hang- és képfelvételek készülhetnek. A vizsgálatot a Nemzeti Védelmi Szolgálat (NVSZ) vezetője vagy Pintér Sándor belügyminiszter kezdeményezheti.

A megbízhatósági vizsgálatok bővítése

A kormány 2021-ben jelentősen kibővítette a megbízhatósági vizsgálatok körét, így gyakorlatilag bárki, aki az államigazgatásban dolgozik, beleértve az egészségügyi dolgozókat is, alávethető ezeknek a vizsgálatoknak.

Statisztikák a megbízhatósági vizsgálatokról

Az NVSZ-től kérdést küldtünk, hogy hány megbízhatósági vizsgálatot folytattak le az elmúlt években, és ezek közül hány zajlott egészségügyi dolgozók ellen. A hivatalos adatok szerint 2020-ban 1009 ilyen vizsgálatot végeztek, a kibővítés évében, 2021-ben 1172-t. Az ezt követő két évben 949 és 988 vizsgálatot végeztek, míg az idei év augusztus végéig 619 vizsgálatot folytattak le. Az esetek negyede „kontaktusig” jutott, ami azt jelenti, hogy a célszemélyt ténylegesen tesztelték, és csupán néhány esetben született feljelentés a vizsgálatok végén. 2021-ben 23, 2022-ben 45, tavaly 39, idén pedig augusztusig 26 esetben teszteltek egészségügyi dolgozókat, amelyek nyomán összesen 10 feljelentés született.

A kormány döntéseinek hatásai

Ez az ügy nem csupán a magyar egészségügyi rendszer átláthatóságát érinti, hanem alapvetően rávilágít arra is, hogy milyen hatásai vannak a kormány döntéseinek a szakemberek mindennapi életére. A következmények messzire nyúlnak, és sokakban kérdéseket vetnek fel, hogy vajon mennyire biztonságos a jelenlegi rendszer.