Az aradi vár tővén, ahonnan a magyar történelmi események során sok férfi hősi halált halt, a holttestek kivételét szigorúan tiltotta a Howiger vezérőrnagy által kiadott parancs. Sokan megpróbálták a katonai szabályok ellenére elhozni és megfelelő végtisztességben eltemetni a szeretett hozzátartozóikat. A rokonok bátorsága és kitartása azonban megmutatta, hogy az ilyen tragédiákban az emberek mennyire hajlandóak harcolni a tisztességért.

Kiss Ernő testét egy huszár és komornyika három nappal halála után sikerült megszerezni, és álneven, a helyi temetőben helyezték örök nyugalomra, majd 1872-ben átkerült a családi kriptába. Az ő példája sokakat inspirált, hogy ne hagyjanak nyomot nélküle a földön.

Dessewffy Arisztid holtteste igazi horrorfilmbe illő körülmények között került vissza özvegyéhez; a testet kettévágva, kisebb ládákban sikerült eltávolítani a helyszínről. 1850 tavaszán testvérének, aki megpróbálta visszaszerezni maradványait, több árat meg kellett fizetnie, hogy ezt a hősi cselekedetet végrehajthassa.

A helyszínen mások, mint például Schweidel József és Lázár Vilmos, nem tudták hazajuttatni maradványaikat és így a sáncnál maradtak. Csontjaikat csak 1912-ben találták meg, amikor a nyomozások újraindultak, és végül az aradi Kultúrpálotába kerültek.

A kötéltáncosok holttesteit hatalmi játszmák és megvesztegetések árán térítették vissza. László Györgyöt és Damjanich Jánost egy rokonuk váltotta ki, akikkel a család emlékét megőrizzük. A döbbenetes részletek ellenére, az ősi hagyományokhoz hűen, az aradi vértanúk emléke tovább él a helyi kultúrában.

A történet folytatódik, és beleágyazzuk ezt a tragikus sorozatba Leiningen-Westerburg Károlyt, akinek a temetését egy testvér végezte el, és akire mindig büszkék voltunk. 1876-ban a szeretett templomunk melletti sírba került át, ahonnan később több emléktábla került a helyére.

Egy dolog világosan látható: az aradi vértanúk nem csupán testükkel, de szellemiségükkel is tovább élnek, mert e történetet rengeteg ember ismeri és tiszteli a mai napig. Magyar földön egyetlen hős sem nyugszik; mindannyian a harc szimbólumaivá váltak, és az emlékük örökké élni fog!