Semmilyen lehetőséget nem zárnék ki - válaszolta a kancellár az esetleges állami befektetésről feltett kérdésre, hozzátéve, hogy a német kormány már több alkalommal is fektetett be bajba jutott vállalatok megmentésébe. Példaképp a Lufthansa, az Uniper, valamint a Meyer hajógyár támogatását hozta fel.

Kormányzati közreműködésük ideiglenes jellegű, és célja, hogy segítsenek a vállalatoknak átvészelni a nehéz időket, hogy a potenciális beruházások ne bukjanak meg a saját tőke hiánya miatt.

Scholz hangsúlyozta: az acél továbbra is évtizedekig az iparuk szerves része marad, és most arra törekednek, hogy hosszú távon biztosítsák az acélgyártást Németországban, amelynek geostratégiai jelentősége van.

A kancellár az X platformon tett bejelentésében hétfőre a berlini kancellári hivatalba hívta meg az acélipar vezetőit, az üzemi tanácsok képviselőit és a szakszervezetek vezetőit, az ország gyengélkedő gazdaságának megerősítésére tett legújabb kísérlete keretében. A találkozón konkrét intézkedéseket vitatnak meg a német acélipar biztonsága érdekében, beleértve a villamosenergia megbízható árazását, a beruházások ösztönzését és az acél dömpingjének megakadályozását a német piacon.

Németország legnagyobb acélipari vállalata, a ThyssenKrupp a múlt hónapban bejelentette, hogy a következő hat évben 11 ezer munkahely leépítését tervezi acélipari egységénél. Az átszervezés után a vállalat a jelenlegi 27 ezerrel szemben 16 ezer munkavállalót fog foglalkoztatni.

A munkavállalók képviselői és a befolyásos IG Metall szakszervezet, Németország legnagyobb szakszervezete kitartó ellenállást helyezett kilátásba a tervekkel szemben, és Scholz szintén aggodalmát fejezte ki a ThyssenKrupp elbocsátási tervei miatt, különös tekintettel Németország kulcsfontosságú hadiiparának acélszükségletére.

A ThyssenKrupp az év elején 20 százalékos részesedést adott el acélüzletágában Daniel Kretinsky cseh milliárdosnak, és további 30 százalékos részesedés eladásáról folynak tárgyalások.

A német kormány most komolyan fontolgatja, hogy milyen lépéseket szükséges tenni a jövőbeni akciók érdekében, hogy a vállalat hazai és nemzetközi szinten is versenyképes maradhasson. Ezzel párhuzamosan a környezetvédelmi szabályozások és az energiaáremelkedés is kihívás elé állítja a szektort, amelynek alkalmazkodnia kell a megújuló energiaforrásokhoz és a karbonsemlegességi célokhoz.