Az iráni atomenergia-ügyügynökség és a külügyminisztérium pénteki közleménye szerint "az iráni atomenergia-ügynökség vezetője hatékony intézkedések megtételét rendelte el, beleértve egy sor új, különböző típusú, korszerű centrifuga üzembe helyezését", miután az előző nap a Nemzetközi Atomenergia-ügynökség (NAÜ) kormányzó tanácsa csütörtökön Bécsben határozatban emlékeztette Iránt az 1970-ben ratifikált Atomsorompó szerződés (NPT) szerinti "jogi kötelezettségeire".

A szavazás után Irán képviselője az AFP francia hírügynökségnek azt mondta, hogy a lépés "politikai indítatású". Teherán továbbra is ragaszkodik azon jogához, hogy az atomenergiát polgári célokra, különösen energia termelésére használja, ugyanakkor hangsúlyozza, hogy nem kíván atomfegyvert előállítani.

Irán 2015-ben Bécsben megállapodást írt alá a nagyhatalmakkal atomprogramjának szabályozásáról, amelyért cserébe a felek enyhítették a Teheránnal szembeni nemzetközi szankciókat. 2018-ban azonban Donald Trump amerikai elnök egyoldalúan kilépett az egyezményből, és visszaállította az Irán ellen korábban feloldott szankciókat. Válaszul Teherán bejelentette, hogy nem tartja magát a megállapodásban vállalt kötelezettségekhez, és növelni kezdte dúsított uránkészletét.

Az új centrifugák üzembe helyezése azt is jelzi, hogy Irán számára a nukleáris program nemcsak a polgári energiaforrások biztosítása, hanem geopolitikai erődemonstráció is. Szakértők szerint a helyzet fokozódása tovább növelheti a feszültséget a Közel-Keleten, és újabb nemzetközi aggályokat ébreszthet az atomprogramjukkal kapcsolatban. Ezen kívül a régióban aktív szuperhatalmak, mint az Egyesült Államok és Oroszország, figyelemmel kísérik az iráni fejlesztéseket, amelyek hatással lehetnek a geopolitikai egyensúlyra.