Miért érdemes tanulmányozni Szingapúr fejlődését? Nem csupán egy pénzügyi központként lépett a világ szemébe, hanem olyan innovatív stratégiákkal és intézkedésekkel ért el sikereket, amelyek inspiráló példát nyújthatnak Magyarország számára is.

Szingapúr vezetése tudatosan építette ki gazdasági hálóját és infrastruktúráját, prioritásként kezelve az innovációt és a globális kapcsolatok kialakítását. Ma a szingapúri pénzügyi szektor a GDP közel 13%-át teszi ki. A Project Ubin keretén belül például blokklánc-alapú megoldásokat fejlesztenek, ami világosan mutatja az ország elkötelezettségét az új technológiák iránt.

A Magyar Nemzeti Bank (MNB) hasonló zöld programokat indíthatna, amelyek támogatnák az ESG-központú technológiák fejlesztését. Jól képzett munkaerőnk és központi fekvésünk lehetővé teszi, hogy Budapest Közép-Európa zöld pénzügyi központjává váljon, amennyiben megfelelő intézkedéseket hozunk.

A Szingapúri Tőzsde igen sikeres, hiszen 700 vállalat piaci kapitalizációja meghaladja a 900 milliárd szingapúri dollárt. Ez inspiráló lehet Magyarország számára is, hogy zöld kötvényekkel és digitális eszközökkel bővítse a Budapesti Értéktőzsdét. Az EU szabályozási keretei lehetőséget nyújtanak, hogy nemcsak európai, hanem globális befektetőket is vonzzunk.

A Szingapúr Smart Nation kezdeményezése világszerte példaértékű, mivel a mesterséges intelligenciát és az fintech szektort kombinálja egy zökkenőmentes, technológiavezérelt társadalom létrehozása érdekében. Magyarország is sokat profitálhatna hasonló programokból, különösen a digitális oktatás terén. Az MNB például elindíthatna olyan projekteket, amelyek a digitális képességek fejlesztésére fókuszálnak a fiatalok körében.

A köz- és magánszervezetek közötti együttműködés elengedhetetlen Szingapúr sikeres fejlődése szempontjából, például a MAS és a DBS Bank közötti partnerség. Magyarország hasonló kezdeményezéseket különböző feldolgozóipari és technológiai vállalatok bevonásával valósíthatna meg, így a MOL vagy a Richter Gedeon aktívan részt vehetne a zöld energia és biotechnológiai innovációkban.

Oktatási rendszere is mintául szolgálhat: a Szingapúri Nemzeti Egyetem szoros együttműködést folytat az iparral, így biztosítva a friss diplomások piacképességét. A magyar egyetemek, mint az ELTE, erősíthetnék a vállalatokkal való kapcsolataikat, támogathatnák a kutatás-fejlesztést olyan területeken, mint a mesterséges intelligencia.

Az adókedvezmények és az egyszerűsített üzleti szabályozás döntő tényezők Szingapúr vonzerejében. Magyarország is megtette az első lépéseket egy alacsonyabb adórendszer kialakításával, de ez nem elég! Innovációs zónák létrehozásával, mint Szingapúr esetében, Magyarországot vonzóbbá tehetjük a startupok és multinacionális cégek számára.

A fenntarthatóság területén Magyarország kiemelkedhet Szingapúrral szemben, különösen a geotermikus energia potenciálja révén. A Paks II atomerőmű bővítése mellett nagyobb hangsúlyt kellene fektetni a megújuló energiaforrásokra is.

Lokációs előnyünket maximálisan kihasználva Magyarország lehetne a hídként Kelet- és Nyugat-Európa között. Az olyan infrastrukturális fejlesztések, mint a Budapest-Belgrád vasútvonal, első lépést jelentenek, de szükséges a további beruházás a logisztikába és digitális kereskedelembe.

A technológia folyamatosan újradefiniálja a munka világát: a legtehetségesebb szakemberek már bárhonnan dolgozhatnak. Magyarországnak szembenéznie kell ezzel a globális változással, hogy sikerre vigye az ország gazdaságát.

A szingapúri példa rávilágít arra, milyen rugalmassággal és alkalmazkodóképességgel rendelkezik egy ország, amikor céljaikat megvalósítják. Magyarország rendelkezik a szükséges erőforrásokkal, hogy felzárkózzon, és most van itt az ideje, hogy merész és innovatív lépéseket tegyünk a siker felé!